Mint arról korábban írtunk a kínai gazdaság átalakulási folyamata csökkenő gazdasági növekedést eredményez, amit a kínai vezetőségnek valamilyen formában kommunikálnia kell - mind külföldön, mind belföldön.

Az "új norma" kifejezést a Pacific Investment Management Co. (egy globális befektető és alapkezelő cég) vezette be a köztudatba. Kezdetben az "új semleges" kifejezést használták, utalva a válság utáni halovány gazdasági növekedésre és az úgynevezett "semleges" jegybanki alapkamatokra (melyek szintje olyan egyensúlyi pontra volt beállítva, hogy sem a gazdaság serkentésére, sem annak visszafogására nem képes). Az "új semleges" kifejezést egyre jobban felváltotta az "új norma", mely a lassabb, de sokkal stabilabb és hosszú távon fenntartható gazdasági növekedésre utal.

Ezt az "új norma" kifejezést vette át a KKP párttitkára, Xi Jinping az utóbbi időben kommunikációjában. Többek között egy élő tévés beszédében az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés konferenciáján előző hónapban 1500 üzleti vezető előtt az alábbiakat mondta: "Először is, a gazdaság váltott a korábbi magas sebességről egy közepesen-magas sebességre. Másodszor, a gazdasági struktúra folyamatosan javult és továbbfejlődött. Harmadszor, a gazdaság egyre jobban innováció vezérelt, nem pedig input és befektetés vezérelt" - írta a Global Times állami tulajdonú lap az elnököt idézve.

Azaz a kínai gazdaság terv szerint lassul, és nem fogja produkálni a korábbi extrém magas növekedést. Cserébe viszont egy jobb, innovációra és tudásra épülő, egészségesebb felépítésű gazdaságot fogunk kapni. Kérdés azonban, hogy egy ilyen felépítésű gazdaság milyen társadalmi berendezkedést kíván meg? Egy tudásra és innovációra épülő, nyitottabb gazdaság szabadabb polgári jogokat és törvényeket kíván meg. Mindez kihívást jelent a potenciálisan demokráciát követelő tömegek és a Kínai Kommunista Párt politikája között? A hong kongi eseményeket figyelembe véve az egy ország - két rendszer taktika nem vált be.

Kapcsolódó cikkek