Az első sírt a bozótban találták meg egy mexikói falú melletti domboldalon. Körülbelül egy tucat ember figyelte, ahogy a tűző napsütésben egy idősebb ember ás a földben a csákányával. Néhányan tanácsokkal látták el, a legtöbben azonban csak csendben szemlélődtek.

Amikor az idősebb férfi egy emberi combcsontot mutatott fel, Mayra Vergara megfordult és csendben elsírta magát. Abban bízott, hogy aznap talán egy újabb nyomot találhat, ami elvezetheti őt a 2012 júliusában elveszett testvéréhez, Tomáshoz. Vergara testvére taxisofőr volt, eltűnése óta egyszer sem látták. A nő szerint akárki is feküdhetett abban a sírban, nem ezt érdemelte.

„Még ha nem is az én testvérem volt ott, akkor is egy ember volt. Egy ember, aki megérdemelt volna egy tisztességes temetést." - mondta Vergara, haragtól és bánattól torzult arccal. „És a kérdés az, hogy mikor tesznek majd velünk is hasonló dolgokat?"

A 43 diák eltűnése - és feltehetően lemészárlása - felhívta a világ figyelmét a mexikói drogkereskedelem kegyetlenségeire, valamint a hivatali korrupcióra, amely lehetővé teszi az ilyen eseteket. Két hónappal ezelőtt a diákokat a helyi rendőrség támadta meg és tartóztatta le.

A mészárlások hatására tüntetések sorozata indult útjára, nagy nyomást helyezve Enrique Peña Nieto mexikói elnökre. Mindemellett lehullott a lepel rengeteg további eltűnt személyről: az elmúlt néhány évben körülbelül húszezer embernek veszett nyoma a drogbandáknak köszönhetően.

Az áldozatok hozzátartozói legtöbbször a büntetéstől való félelem miatt hallgattak. Ez azonban most megváltozott, a lakosok körében megkezdődött a bűnöző bandákkal szemben való fellépés. „Itt az ideje, hogy legyőzzük a félelmeinket, és a helyzetet kihasználva elmondjuk, amit el kell mondanunk, hogy mindenki megtudja, ez nem csak 43 embert érint" -mondta Claro Raúl Canaán, akinek két fia tűnt el 2008-ban.

A diákok eltűnése utáni hetekben a nyomozók több tömegsírt találtak mindössze néhány mérföldre Iguala szegényebb negyedétől. A lakosok később beszámoltak arról is, hogy gyakran látnak fegyveres csoportokat és hatósági járműveket a sírok felé vezető földutakon eltűnni, néha éjszakánként pedig üvöltések hallatszanak abból az irányból. A tömegsírból 38 embert vizsgáltak meg, azonban a DNS tesztek alapján egyikük sem a 43 eltűnt diák közül volt. Eddig négy embert sikerült azonosítani, köztük egy ugandai papot, akit azért öltek meg, mert megtagadta az egyik drogbáró gyermekének a megkeresztelését. Azóta a diákokat már máshol keresik, azonban az eltűntek hozzátartozói szerveződésbe kezdtek.

„Muszáj megszegnünk a törvényt, valahogyan cselekvésre kell kényszerítenünk a kormányt" - nyilatkozta Miguel Ángel Jiménez, a mozgalom egyik csoportjának tagja. A csoport a mexikói biztonsági válságot regionális önkormányzatokkal, valamint a helyi erők segítségével oldaná meg. Szerintük azonban a kormány célja a probléma elfedése. A hatóságokkal szembeni bizalmatlanság miatt nem tud megvalósulni a DNS adatbázis sem. Sok ügyet azzal zárnak le, hogy más személyek holttestét vizsgálják az adott ügyben, majd rokonsági kapcsolat hiányában befejezik az eljárást. Az új adatbázissal viszont erre már nem lenne lehetőségük.

A csoport más tagjai éveken át a kormánynál próbálkoztak, sikertelenül. Mások szerint soha nem történt hivatalos feljelentés. Az azonban tény, hogy a hatóságok már jóval a diákok megtámadása előtt köztudottan összejátszottak a helyi drogbandákkal. Most azonban a hangsúly az eltűntek holttesteinek felkeresésén van. „Legalább had temessük el őket tisztességesen" - mondta Vergara az első előkerülő combcsont láttán. „Jelen pillanatban még egy olyan hely sincs, ahova elvonulhatnánk sírni."

Kapcsolódó cikkek