A Dán Védelmi Információs Szolgálat (Forsvarets Efterretningstjeneste - FE) felkészíti Dániát arra, hogy a kibernetika világában támadjon meg külföldi államokat és szervezeteket, adta hírül a Politiken dán újság pénteken. A jelentés szerint 2017-ig mintegy 465 millió koronát (75 millió US dollár) fordítanak arra, hogy egy kibernetikai támadó egységet hozzanak létre.

Az új dán stratégia azok után a jelentések után született meg, amelyek szerint külföldi hackerek hatoltak be a dán védelmi ipar egységeibe, az Üzletfejlesztési- és Növekedési Minisztériumba, a Dán Tengerhatósághoz (Søfartsstyrelsen) és a Statens IT-hez, amely egy sor kormányhatóság informatikai szolgáltatója. Legalább négy dán társaság, közöttük a Novozymes, szintén informatikai támadás áldozata lett. Valamennyi esetben úgy tűnik, hogy a valószínű tettes Kína.

Az FE arra vonatkozó terve, hogy egy kibernetikai hadsereget állít fel, számos kritika és jogi kihívás tárgya. Néhány szakértő szerint az informatikai támadás ugyanolyan elbírálást igényel, mint egy hagyományos katonai művelet, tehát parlamenti jóváhagyásra szorul.

„Amikor háborúba lépünk, a parlament dönt a hadüzenetről és a hadsereg lép működésbe" - fogalmazott a Politiken munkatársának Anders Henriksen, a Koppenhágai Egyetem nemzetközi jogi szakértője.

Troels Lund Poulsen, a Venstre ellenzéki párt egyik szóvivője azt mondta, hogy ha Dánia kibernetikai fegyvertárat kíván igénybe venni, egyensúlyt kell találni az Alkotmány előírásainak betartása és a titkos kibernetikai háború tervei között.

„Magam és a Venstre részéről alapvetően fontosnak tartom, hogy egy védelmi főnök vagy egy más személy parlamenti támogatás nélkül ne dönthessen egy ilyen támadó fegyver igénybevételéről" - mondta a Politiken munkatársának, hozzátéve, hogy egyébként nem tudja elképzelni, hogy egy ilyen érzékeny kérdésről a dán parlament nyílt vitát folytasson.

A védelmi miniszter, Nicolai Wammen nem tart attól, hogy a kibernetikai fegyverzet használata ellentétes lenne a Parlament számára az Alkotmányban biztosított ellenőrzési joggal: „Meg vagyok győződve arról, hogy az az alkotmányos kötelezettség, amely szerint a Parlamentet be kell vonni az ilyen döntésekbe, összeegyeztethető a művelet hatékony végrehajtásával és biztonságával."

Kapcsolódó cikkek