Ausztrália: az ország államkincstára az Évközi Gazdasági és Fiskális Előrejelzésében nagyobb költségevetési hiányt helyezett kilátásba. Ez köszönhető részben annak, hogy a Szenátus a költségvetési kiadások csökkentését késleltette, valamint az adókieséseknek a vártnál gyengébb bérnövekedés miatt, illetve annak, hogy a fő kereskedelmi termékeknek az előrejelzésekkel ellentétben csökkent az ára (főként az aranynak és a szénnek).

A kormány a költségvetési deficitet a GDP arányában így a 2014-2015-ös és a 2015-2016-os pénzügyi évben 2,5 és 1,9 százalékra módosította az eredeti 1,8 és 1,0 százalékról. Ezen felül a költségvetési többletnek az elérését 2019-2020-ra tolta a korábban tervezett 2018-2019-es évről.

Ennek ellenére a Fitch Ratings nem változtatta Ausztrália AAA-s adósság besorolását, mivel a válság elhúzódása és a stagnálás miatt sok ország módosította fiskális kilátásait. Azonban Ausztrália a világ egyik kiemelt gazdasága, így globális jelentőségű kérdés, hogy a növekvő állami terheket mikor fogják a gazdasági szereplőkre hárítani, és vetik ezzel vissza az eddig megbízható gazdasági növekedést.

OPEC: 5 éves mélypontra esett a Brent olaj hordónkénti ára, amit pénteken már 50,11 dollárért értékesítettek a nyári 114 dollárral szemben. Az olajexportáló liga tagjai (Organization of the Petroleum Exporting Countries - OPEC) egyelőre nem mutatnak hajlandóságot az olaj kitermelésének csökkentésére, és így annak árának növelésére. A mostani rekord kihat számos ország fogyasztói árindexére, főleg azokra, akik jelentős mértékben támaszkodnak az energiaimportra: Nagy-Britanniában 0,3, Franciaországban 0,2 és az eurózónában 0,2 százalékkal csökkent, Németországban pedig stagnáltak a piaci árak novemberben. De nincs ez máshogy a tengerentúlon sem: mind az USA-ban, mind Kínában és Japánban az árak csökkentek novemberben az előző hónaphoz képest. A csökkenő piaci áraknak serkentenie kellene a gazdasági növekedést, azonban a világpiacon megfigyelhető kereslet stagnálása miatt a világgazdaság fellendülése még várat magára.

Oroszország: A rubel további esése jelentős változásokat indított el az ország gazdaságában. Pénteken már "csak" 60,12 rubelt kellett fizetni egy dollárért, szemben a december 16-ai 67,91-es mélyponttal. Az orosz jegybank, hogy megvédje a rubelt, megfékezze a jövő évre várható 10 százalékos inflációt és hogy megakadályozza a tőkekiáramlást, hatalmas alapkamat emelésre szánta el magát - a 9,5 százalékos szintről először 10,5 százalékra, majd egy hatalmas emeléssel 17 százalékra emelte az irányadó kamatot.

Vladimir Putyin orosz államfő szerint a gazdasági visszaesés a szabadságuk ára. Nemrég megtartott beszédében elítélte a nyugati államokat, akik szerinte uralni akarják természeti erőforrásaikat, de országát így is kivezeti 2 év alatt a mostani válságból. Beszédében megemlítette, hogy nem kellett volna 17 százalékra emelni az alapkamatot az árfolyamesés megakadályozásához, inkább a jegybanki tartalékokat kellene felhasználni - amik azonban végesek. Ha a jegybank tényleg csak (az orosz állam által megnövelt) tartalékokból védené meg a rubelt, akkor ilyen esés esetén azok hamar elfogynának. Vajon ha mégis ez fog történni a jövőben, akkor az orosz jegybank az IMF-hez fordul majd segítségért?

Japán: a korábbi elnök, Shinzo Abe nyerte a Liberális Demokrata Párttal decemberben az előrehozott választásokat. A régóta stagnálással és deflációval küzdő japán gazdaságnak, mely már az előző évben hivatalosan is recesszióba süllyedt, nagy szüksége lenne radikális változásra. Az előrehozott választásokkal Shinzo elnök vélhetőleg a saját pártján belüli kételyeket szándékozott eloszlatni, illetve a társadalmi támogatottságát akarta újra megerősíteni.

A győzelemmel már minden készen áll, hogy folytatódjanak a reformok. A jegybank által megkezdett mennyiségi lazítás folytatódni fog. A versenyszférában állam által kötelezett béremeléseket kell majd végrehajtani, hogy megállítsák a deflációt. A kormány az áprilisban végrehajtott fogyasztást terhelő adó növelésének (amikor is 5 százalékról 8 százalékra emelték az adókulcsot, ami számos szakember szerint az előző félévi recesszió egyik fő oka volt) második lépését idénről 2017-re halasztották. A kormánynak nem lesz könnyű dolga: egyszerre kell leküzdeni a hatalmas államadósságot (mely már meghaladja az ország összes évi termelésének kétszeresét), növelni az inflációt és serkenteni a gazdasági növekedést.

Kapcsolódó cikkek