Már a reggel is más volt, mint egyébként. Munkába menet a Radio France Internationale épülete előtt kell elmennem - ez a világ francia ajkú lakosságához szóló adó -, és döbbenetes volt látni, hogy ezúttal gépfegyveresek őrzik. Francia munkatársaim közül sokak gyerekkorának része volt a Charlie Hebdo. Nekem nem mond semmit a lap neve és világa, de amikor a nemzeti gyász napján délben mindnyájan lent álltunk az irodaépület bejárata előtt, az esőben, az mélyen...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/3 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!

Kapcsolódó cikkek