Japán: Kedden a japán kormány módosította az idei és jövő évi gazdasági kilátásokat. A korábbi 1,2 százalékos növekedés helyett a 2015-ös pénzügyi évre már csak 0,5 százalékos növekedés várható, viszont 2016-ra a korábbi 1,4 százalékos növekedés helyett 1,5 százalékot jósolnak a megelőző évhez képest. A 2016-os nagyobb növekedés valószínűleg csak statisztikailag tűnik nagyobbnak, ami a kisebb előző évi adatok miatt lehetséges.

A frissen választásokat nyert Shinzo Abe miniszterelnöknek ezek nyilvánvalóan húsbavágó hírek, amelyek nem bizonyítják a japán stagnálást és deflációt megállítani szándékozó kormányfő gazdasági reformsorozatának, az "Abenomics-nak" a sikerességét. A rossz évkezdet miatt a kormány akár az év elejére tervezett reformokat is elodázhatja.

Kína: a világ második legnagyobb gazdaságának kereskedelmi többlete 49,61 milliárd dollár volt decemberben, ami 8,9 százalékos csökkenés a történelmien magas novemberi 54,47 milliárd dolláros értékről. A csökkenés ellenére a novemberi többlet még így is kiugróan magas a tavalyi átlaghoz viszonyítva. A növekvő kivitelt jelentős mértékben fűti az alacsony olajár (ami a csökkenő szállítási és energia költségekkel csökkenti a kivitt termékek árát), valamint az enyhén növekvő kereslet Kelet-Ázsiában, az USA-ban és Ausztráliában.

Kína decemberben elérte a történelmében eddig példátlan 227,5 milliárd dolláros exportot, ami még a novemberit is meghaladta. Kivitelének volumene az év utolsó hónapjában nőtt Dél-Korea (31 százalékkal), a Délkelet-ázsiai országok (18,7), Tajvan (13,8), az USA (9,9), Ausztrália (9,9) és az EU (4,9) felé, míg Japán felé csökkent (7,2). A csökkenés oka a tavalyi év közepe óta erősödő dollárhoz rögzített kínai jüan, ami a gyengülő japán jenhez képest nyár óta több mint 15 százalékot erősödött, ezzel növelve az export értékét. Az ország importjában szintén jelentős változások álltak be: Japánból és a Délkelet-ázsiai országokból csökkent a behozatal (0,1 és 5,8 százalékkal), míg az EU-ból (15,4 százalékkal), Tajvanról (13,6), Ausztráliából (3), az USA-ból (3,0) és Dél-Koreából (1,3) nőtt.

India: Az Indiai Központi Bank (Reserve Bank of India - RBI) január 15-ei rendkívüli ülésén 25 bázisponttal csökkentette 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot. Az irányadó kamatot az RBI 2010 óta folyamatosan növelte, hogy serkentse a gazdasági növekedést, illetve megfékezze az egyre nagyobb inflációt.

A kamatot 2012-ben állították be a 8 százalékos szintre. Az országban 2012-ben és 2013-ban jellemző évi 10 százalékos infláció tavaly decemberre már csak 4,38 százalékon állt, amit viszont már túl alacsonynak ítélt a jegybank, így megkezdtek egy lassabb kamatemelési ciklust, hogy egyensúlyi állapotba hozzák a fogyasztói árakat. Habár a gazdasági növekedést nem sikerült nagyon magas szintre tornászni (1-1,5 százalék között ingadozott 2011 közepe óta), de az inflációt legalább megfékezték.

IEA: A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency - IEA), amely azon energiatermelő országokat tömöríti, akik nem OPEC-tagok, most pénteki közleményében jelentette, hogy a tagországok csökkenteni fogják energia kibocsátásukat 2015-ben, mivel a folyamatosan csökkenő olajárakkal már nem képesek felvenni a versenyt. A már adósságaik törlesztésére sem képes vállalatok leépítéseket és bezárásokat vetítettek előre erre az évre, amelyek néhol már el is kezdődtek.

Egyes elemzők szerint az OPEC-országok az USA-ban egyre növekvő palagázt termelő cégekkel úgy kívánják tartani a lépést, hogy az alacsony olaj, és emiatt energia árak miatt kiszorítják és ellehetetlenítik ezen szektor cégeit a piacról, és így megőrizhetik piaci részesedésüket. Ha valóban ez a helyzet, akkor a jövő évben még minden bizonnyal olcsó benzinárakkal számolhatunk.

Svájci frank: A Svájci Jegybank (Swiss National Bank - SNB) csütörtöki bejelentése nyomán megszüntette a minimális 1,20 svájci frank egy euróért árfolyampolitikát és szabad lebegésű árfolyamra tért át. Ezen felül -0,5 százalékról -0,75 százalékra csökkentették az alapkamatot, illetve a terveknek megfelelően -0,25 százalékra csökkent a 3 hónapos bankközi kamatláb. Indoklásuk szerint már nincs értelme tartani az árfolyamot a gyengülő euróval szemben - ami várhatóan még tovább fog veszíteni értékéből az Európai Központi Bank által nemsokára induló mennyiségi lazításával (aminek megkezdésére most szerdán adott zöld utat az Európai Bíróság). Elemzők szerint a bírósági ítéletnek köszönhető az időpontválasztás.

A döntés nyomán a korábbi 1,2 svájci frank egy euróért árfolyam elérte a 0,97-et is, hétvégére pedig megállapodott a 0,99-es szinten, ami 23 százalékos erősödés 2 nap alatt. Ez példátlan kilengés volt a modern árfolyamrendszerek történelmében, mely hatalmas zavart okozott a pénzpiacon. A magyar forintot súlyosan érintette a változás (320-ra emelkedett a svájci frank a hétvégére a korábbi 265 forintos szintről, ami 20 százalékos gyengülés), de érzékenyen reagált a többi valuta is (a lengyel zloty 22 százalékot gyengült, az euró a dollárral szemben történelmi mélypontra gyengült). Összességében a svájci frank a Bloomberg felmérésében résztvevő 150 valutával szemben átlagosan 15 százalékot erősödött.

Számos szakértő szerint a döntés kivitelezése tragikus és átgondolatlan volt, amely sok pénzpiaci alapot csődbe vagy csőd közeli állapotba vitt, az országokra pedig beláthatatlan következményekkel lehet. Magyarországon a hitelek forintosítása jókor érkezett, viszont a hasonló cipőben járó lengyeleknél, ahol szintén magas a svájci frankban felvett hitelek aránya, idén választások lesznek.

A végkimenetelt akár meg is fordíthatja a megugró törlesztő részletek miatt pánikba esett lakáshitelesek, és nem a most még jól álló kormánypártra, hanem az ellenzéki Törvény és Igazság pártra adják le voksukat.

Kapcsolódó cikkek