A program keretében az EKB 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárol. A bank az EKB alaptőkéjéhez való hozzájárulás mértékében vesz kötvényeket az euróövezeti országokban, így a legtöbbet német állampapírokból, majd a francia és az olasz kötvények következnek. Annak elkerülésére, hogy a kötvényvásárlások torzítsák a piaci árfolyamokat, a vásárlásokat minden egyes kötvény esetében 25 százalékban, kibocsátónként pedig 33 százalékban maximalizálta az EKB.

A davosi Világgazdasági Fórumon Angela Merkel német kancellár - közvetlenül Mario Draghi bejelentése előtt - óva intette az euróövezet tagállamait a gazdasági reformok feladásától. Hangsúlyozta, hogy az EKB növekedést ösztönző lépései nem mentik fel az európai politikusokat annak felelőssége alól, hogy meg kell változtatniuk gazdaságukat. A bejelentést követően Németországban több tekintélyes elemző és gazdasági érdekképviseleti vezető is bírálta az EKB döntését, más szakértők és baloldali pártok viszont üdvözölték azt. Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke éles bírálattal illette a döntést és a tagországok költségvetésének az uniós alapszerződésben tiltott finanszírozásának nevezte azt.

Szerinte az EKB célja valójában nem a defláció elhárítása, hanem a krízisbe jutott országok kormányainak és bankjainak megmentése volt. A berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher szerint viszont az EKB programja "a szükséges rossz", elkerülhetetlen az euróövezeti válság legyőzéséhez vezető úton. Úgy vélte, az EKB "erős és meggyőző" üzenetet küldött a piacoknak, és "helyesen hangsúlyozza", hogy a mennyiségi enyhítés beindítása után az eddiginél is nagyobb a kormányok felelőssége a szerkezeti reformok végrehajtásában. Londoni elemzők szerint az EKB mennyiségi enyhítési programja sem jelenti azt, hogy elmúlt az elhúzódó euróövezeti defláció súlyos veszélye.

A Capital Economics szakértője hangsúlyozta, hogy az összességében 1100 milliárd eurós program az amerikai Fed, illetve a Bank of England mennyiségi enyhítési programjainak kezdeti szakaszaiban végrehajtott havi eszközvásárlások értékéhez jár közel. Kiemelte, hogy az EKB-programban benne vannak a már zajló, havi 10 milliárd euró körüli egyéb eszközvásárlások, vagyis a pótlólagos likviditás csak 50 milliárd euró.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde üdvözölte a bejelentést. Szerinte a program támogatja az EKB laza monetáris politikáját, segít alacsonyan tartani a hitelfinanszírozási költségeket az euróövezetben, megemeli az inflációs várakozásokat és támogatja az euróövezeti jegybank árstabilitás feletti őrködést előíró mandátumát is. Ugyanakkor hangsúlyozta a strukturális reformok folytatásának szükségességét a növekedési potenciál teljes kiaknázása érdekében.

A kötvényvásárlási program bejelentésével az EKB gyakorlatilag kimerítette a rendelkezésére álló monetáris eszköztárat, a későbbiekben annak már csak mértékén tud majd módosítani - mutatott rá Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője, hangsúlyozva, hogy számos euróövezeti tagállam és az euróövezeti intézményrendszer fő problémája is leginkább strukturális természetű, aminek kezelésére a mennyiségi monetáris enyhítés nem alkalmas.Magyar szempontból pozitívnak értékelték a döntést az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők, akik szerint a nagyobb likviditás a magyar eszközök iránti keresletet is növeli.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kifejtette: a globális likviditás emelkedése azzal jár, hogy egyre több pénz keresi helyét a világban, és Magyarország még mindig többlethozamot kínál az európai kötvényekhez, illetve az amerikai hozamszinthez képest, emiatt ide áramolhat a tőke.Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint az EKB döntése nyomán gyengülő euró pozitív hatással van a forint árfolyamára, emellett a javuló európai gazdaság növelheti Magyarország exportpiaci kilátásait, így áttételesen javíthatja a magyar növekedési kilátásokat is. Úgy vélte, a lépés jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek. Az EKB bejelentését a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is üdvözölte.

A tárca MTI-hez eljuttatott közleménye kiemeli, hogy ugyan a program keretében kizárólag euróövezeti kötvényeket vásárol az EKB, a piacokon megjelenő likviditás miatt csökkenhetnek az övezeten kívüli uniós tagországok, így Magyarország kötvényhozamai is. Ennek köszönhetően pedig több eszköz marad gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre.

A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,55 százalékkal emelkedett, 1453,28 ponton, több mint hétévi csúcson zárt csütörtökön. A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,63 százalékkal, az S&P 500-as is 0,63 százalékkal, a Nasdaq-piac összetett mutatója 0,85 százalékkal volt az előző záróértéke fölött. Elemzők szerint a mérsékelten optimista fogadtatás annak szólt, hogy a piaci várakozások alsó határán volt a bejelentett enyhítés havi összege.Az euró némi gyengüléssel reagált, csütörtök este hajszállal 1,14 dollár felett jegyezték, 1,78 százalékkal kevesebbet ért a bankközi piacon, mint szerda este.

Kapcsolódó cikkek