Kína: a világ második legnagyobb gazdasága 7,4 százalékos éves GDP növekedést produkált az előző évben, a kormány 7,5-es várakozásaival szemben. Az utóbbi 24 évben nem volt ilyen alacsony az ország GDP növekedése. A szolgáltató szektor részaránya nőtt (48,2 százalékra), illetve emelkedett a belső fogyasztás is az előző évhez képest, így az ígért belső átalakítás folyamata láthatóan megkezdődött. Az ingatlanárak azonban még mindig stagnálnak, ezen felül az infláció is alacsonyabb a korábbi évekhez képest.

Az erősödő dollárhoz rögzített jüan viszont nehéz helyzetet teremthet az ország exportjára nézve - a valuta felértékelődése jelentősen növelheti a külföldi piacok vásárlóerejétől függő ország exporttermékeinek az árát. Ha az árfolyam a jelenlegi szintjén stabilizálódna, az megemelné a kínai termékek internetes árát is idén.

De van még tér a jegybank részéről, hogy továbbra is alulértékelten tartsák a kínai jüant, így adva újabb lökést az exportnak: novemberben már 5,6 százalékra csökkentették az alapkamatot, de még van lehetőség további csökkentésre (ellentétben a nyugati államokkal, ahol a jegybanki alapkamatok már nulla és fél százalék közelében járnak, vagy akár az alatt is, mint a negatív tartományban található Svájcban). Egy másik lehetőség, hogy feloldják a dollárhoz rögzített árfolyamot. Ez azonban nagy sokkot okozna a pénzpiacokon (látva a múlt heti svájci példát), ezért nem valószínű, hogy ezzel a lehetőséggel élnek a közeljövőben. Sokkal inkább tekinthetünk a most pénteki döntésre, mint a közeljövő kamatpályájának első lépésére: a kínai jegybank gyengítette a jüant a dollárhoz képest. Közleményük szerint ezt elsősorban az Európai Központi Bankcsütörtöki bejelentése (lásd alább) miatt kellett meglépniük, mert így készülnek fel az euró várható gyengülésére.

IMF: a nemzetközi szervezet az alacsonyabb kínai növekedés hatására csökkentette előrejelzését a világ kibocsátását illetően. 2015-re és 2016-ra egyaránt 0,3 százalékponttal, 3,5 illetve 3,7 százalékra csökkentette a várható globális GDP-növekedést.

Svédország: a pénzügyminisztérium csökkentette 2015-re és 2016-ra az ország GDP növekedési kilátásait. Idénre 3,0 százalékról 2,4-re, jövőre 3,2 százalékról 2,7-re. A lassabb növekedés hátterében közleményük szerint az eurózóna stagnálása, Ázsia megtorpanása és az ukrán válság áll. Úgy tűnik, hogy a jóléti skandináv államok is megérzik a lassulást.

Görögország: előrehozott választásokat tartanak ma az országban, amelyen a radikális baloldali, megszorítás és trojka ellenes (Európai Központi Bank, IMF és az Európai Bizottság hármasa) Syriza párt a legesélyesebb. A párt az utóbbi években engedett radikalizmusából, és egyre inkább hajlanak a kiegyezésre és az eurózónában maradásra. Elemzők szerint, még ha a választásokon győznek is, koalícióra kell lépniük a harmadik helyen befutóval, mivel létszámuk várhatóan nem éri majd el a döntéshozáshoz szükséges többséget a parlamentben. A pozitívabb előrejelzések szerint várhatóan további engedményeket szeretnének kicsikarni a trojkától (elhalasztják a további privatizációt, nem csökkentik tovább a közszféra béreit és a jóléti kiadásokat), viszont minden bizonnyal kevésbé radikális eszközökkel fognak élni és folytatják a tárgyalássorozatokat. Rosszabb esetben beláthatatlan károkat okoznak a görög gazdaságban és továbbra sem lesznek majd képesek a piacról finanszírozni magukat a következő években.


Eurózóna: most csütörtökön hivatalosan is bejelentették, hogy az Európai Központi Bank (ECB) megkezdi mennyiségi lazítását. Várhatóan 2016 szeptemberéig tart majd, vagy addig, amíg az infláció el nem éri a 2 százalékot. A program során havonta 60 milliárd eurót szándékoznak elkölteni az élénkítésre, a teljes keret pedig az 1,1 billió eurót is elérheti. A német és osztrák tiltakozásokat lecsitította az Európai Bíróság múlt szerdai döntése, így a kötvényvásárlási program része lesz majd az eurózóna tagországok szuverén állampapírjainak vásárlása is. Ez a tagországok nagyságával azonos mértékben történik majd, így az ECB francia és német állampapírokat fog majd a legtöbbet vásárolni.

A mennyiségi lazítás megkezdésével tartósan alacsony jegybanki alapkamatokra számíthatunk nem csak az eurózónában, hanem várhatóan térségünkben is. A pénzbőség időszakában magasabb inflációval és az euró folyamatos gyengülésével kell kalkulálni. A közös fizetőeszköz az erősödő amerikai gazdaság miatt bizonyára történelmi mélypontokra fog süllyedni a következő két évben a dollárral, és a szabad lebegésre való átállással várhatóan ismét tartalékvalutaként szolgáló svájci frankkal szemben.

Kapcsolódó cikkek