A több ezer koszovói albán tüntetőt vízágyúkkal és könnygázzal akarta szétoszlatni a rendőrség, a tömeg azonban köveket és Molotov-koktélokat dobott a rendfenntartókra. A több mint öt órán át tartó tüntetés során a hivatalos adatok szerint 86 rendőr sérült meg, 41 tüntetőt pedig őrizetbe vettek.

A helyi beszámolók szerint az Önrendelkezés nevű ellenzéki párt szimpatizánsai, valamint más elégedetlen lakosok elsősorban Aleksandar Jablanovic koszovói szerb miniszter kormányból való kizárását követelték. Az Önrendelkezés kedden 16 óráig adott időt a pristinai kormánynak arra, hogy menessze a minisztert, aki néhány napja szörnyetegnek nevezte koszovói albán nők egy csoportját, a még mindig eltűntként nyilvántartott albánok hozzátartozóit. A csoport január 6-án, az ortodox karácsony napján kövekkel dobált meg egy buszt, amellyel a Koszovóból elszármazott szerbek szerették volna meglátogatni egykori otthonaikat.

Szombaton már volt egy hasonló tüntetés a koszovói fővárosban, akkor a rendőrség könnygázt vetett be. A demonstrálók kövekkel dobálták meg a kormányépületet, amely előtt tüntettek, több ablakot betörtek. Az összetűzés során 19 rendőr megsérült, 22 tüntetőt őrizetbe vettek.



Az emberek azt követően vonultak ismét utcára, hogy az ellenzéki párt követelését még csak napirendre sem tűzte keddi ülésén a kormány.

A tüntetők szerint a koszovói kormány túl engedékeny Szerbiával szemben, a miniszterelnök, Isa Mustafa Szerbia szolgája, Hashim Thaci volt kormányfő és jelenlegi külügyminiszter pedig börtönbe való - ez volt olvasható azokon a táblákon, amelyekkel Pristina főterére vonultak az emberek.

Mustafa leszögezte: kormánya nem enged az ultimátumoknak, és nem fogja tolerálni az erőszakot. Thaci szerint az ellenzék erőszakkal akarja magához ragadni a hatalmat.

Január közepén felröppent a hír, hogy Pristina saját igazgatása alá vonná az észak-koszovói Mitrovica melletti Trepca bányát, a szerb kormány azonban határozottan tiltakozott ez ellen, főként azért, mert továbbra is saját tartományának tekinti Koszovót. Később a koszovói kormány visszavonta az indítványt, a lakosság azonban követeli az egykori Jugoszlávia legnagyobb ólom-, cink- és ezüstbányájának átvételét.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának túlnyomó többsége albán nemzetiségű, a szerb kisebbséget mintegy 120 ezer fősre becsülik. Koszovó és Szerbia viszonya 2008 óta rendezetlen, Pristina akkor egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam. A kapcsolat rendezése érdekében február 9-én Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül a szerb és a koszovói kormányfő.

2008 óta nem voltak a keddihez hasonló mértékű utcai zavargások Koszovóban.

Kapcsolódó cikkek