Az EU további 28 országát képviselő kollégáival együtt Babis azon az értekezleten vett részt, amelyen első alkalommal tárgyalták meg az Európai Bizottság e hónapban benyújtott javaslatát az EFSI létrehozásáról.

A szlovák pénzügyminiszter, Peter Kazimir azt mondta az újságíróknak, hogy Szlovákiának, a Cseh Köztársasághoz hasonlóan, gondja van az Alap forrásainak jövőbeni felhasználásával. Egyelőre ugyanis nem világos, hogyan biztosítható e beruházási források földrajzilag egyenlő elosztása: „Valamennyien egyetértünk azzal, hogy a terv nem válhat politikai döntések eszközévé, amellyel a nagy tagállamok nyomást gyakorolnak a kicsikre".

Az EFSI központi eleme annak a tervnek, amely segítségével az Európai Bizottság lendületet akar adni az európai gazdaságnak. Az Alap forrásai révén a következő három évben 315 milliárd euró magán- és állami beruházást indítanak el, amelyek várhatóan felgyorsítják a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot.

Az Alapnak magasabb kockázatú beruházásokhoz kell hiteleket biztosítania, azonban „vita volt arról, hogy a pénzt valóban kis- és középvállalatok hitelezésére kell-e fordítani, politikai megfontolások nélkül" - magyarázta. „Mi ezt támogatjuk, hiszen ez egy újabb lehetséges finanszírozási forrás azoknak a kis- és középvállalatainknak, amelyeket a kereskedelmi bankok nem hiteleznek. Ennek a forrásnak könnyebben elérhetőnek kell lenni" - tette hozzá.

A Cseh Köztársaság, más országoktól, például Lengyelországtól eltérően, nem tervezi, hogy hozzájáruljon a pénzalaphoz. Azok az országok, amelyek ezt megteszik, elküldhetik képviselőiket az EFSI ellenőrző testületeibe és ily módon részt vehetnek a döntéshozatali folyamatban. A terv további, előnyösnek tűnő eleme az Európa Tanácsnak (EC) azon ígérete, amely szerint az alapba befizető országok nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe az EU szigorú költségvetési szabályai tekintetében.

Az Alap működésének teljes mechanizmusa még kidolgozás alatt van. Az EC azt szeretné, ha a vonatkozó jogalkotás ez év első felében megtörténne és az Alap már idén megkezdhetné a működését. „Azt hiszem, hogy az Alapnak tényszerűen kell értékelnie a pályázatokat. Nem lehet előfeltétel, hogy az adott tagország saját költségvetéséből hozzájárul- e az Alaphoz vagy sem" - mondta Babis, aki nem áll egyedül ezzel a véleményével. A mai vitában például a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schaeuble is az egyes országok hozzájárulásának gondolata ellen emelt szót. Ezzel együtt Németország fejlesztési bankja révén minden bizonnyal be fog fizetni az Alapba. A legtöbb tagország nem kíván hozzájárulni az Alaphoz. Azt tartják különösen fontosnak, hogy magánbefektetők és egyéb alapok forrásait sikerüljön bevonni az EFSI rendszerébe.

Kazimir úgy véli, egyelőre nincs itt az ilyen ötletek ideje. Azt szeretné, hogy az Alap a nemzeti hozzájárulásokra ne tartson igényt. Elismerését fejezte ki az Európai Befektetési Bank (EIB) tervével kapcsolatban, amely egy konzultációs rendszert indítana el. A rendszer segítségével minden ország azonos feltételekkel juthatna pénzügyi forrásokhoz. Az Alap által nyújtott támogatások rendszerének összhangban kell lennie az állami támogatásokra vonatkozó EU szabályokkal. „Nem lenne szerencsés előkészíteni egy projektet, kialakítani a finanszírozást és utólag szembesülni azzal, hogy meg nem engedett állami támogatást nyújtottunk" - jegyezte meg Kazimir.

Kapcsolódó cikkek