"Mi azt várjuk kancellár asszony látogatásától, hogy megerősíti a két ország között meglévő, hagyományosan jó kapcsolatokat, és lendületet ad az előttünk álló közös feladatok sikeres megoldásának" - jelentette ki. A DUIHK ügyvezetője, egyben elnökségi tagja hangsúlyozta: a két ország álláspontja számos politikai és gazdasági területen megegyezik vagy hasonlít.

Utalt arra, hogy a közelmúltban emlékeztek meg a keletnémet menekültek Nyugatra történő kiutazását lehetővé tévő magyarországi határnyitás 25. évfordulójáról, és ebből az alkalomból a kamara számos tagvállalata is csatlakozott a budapesti német nagykövetség "Danke Ungarn" országos plakátakciójához. A mai világban szoros összefüggés van a gazdaság és a politika között, nemzetközi szinten ugyanúgy, mint a nemzetgazdaságon belül. A csúcsszintű megbeszélések két tekintetben is előmozdíthatják a gazdasági kapcsolatokat.

Egyrészt a kormányfők fontos európai vagy globális kérdésekben egyeztethetik álláspontjukat, másrészt új elvi támpontokat adhatnak olyan gazdasági kérdésekben, amelyeket ma már nemzeti szinten nem, hanem csak európai összefogással lehet megoldani. Tavalyi konjunktúra-felmérésében a DUIHK által megkérdezett német vállalatok a korábbinál kedvezőbb véleményt fogalmaztak meg mind a magyarországi gazdasági helyzet, mind az üzleti-befektetési környezet alakulásáról.

A felmérés hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a pozitív elmozdulás ellenére maradt néhány olyan terület, amelyen a feltételek még nem felelnek meg a befektetők elvárásainak. Ennek kapcsán az ügyvezető igazgató kifejtette: az egyik visszatérő, és még mindig aktuális kérdés a kiszámíthatóság, pontosabban annak hiánya. "Ennek egyik friss és jellemző példája az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az ekáer. Ezt a rendszert sajnos előzetes szakmai konzultáció nélkül vezették be, a gyakorlati alkalmazás szempontjából életszerűtlen, és súlyos károkat okozhat az itt működő - hazai és nemzetközi - vállalatok versenyképességének.

A törvényalkotó által megnevezett célt, azaz az adócsalás és a feketegazdaság visszaszorítását, teljes mértékben támogatjuk, de jelenlegi formájában a szabályozás több kárt okoz a magyar gazdaságnak, mint hasznot - mondta. Hozzátette: általában azt várnák el, hogy az érintett gazdasági szereplőkkel időben történjen érdemi egyeztetés, mert ezzel lehetne leginkább biztosítani, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek, amelyek nem veszélyeztetik az üzleti bizalmat sem.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Angela Merkel látogatása előtt egyeztettek-e a kancellárral, elmondta: a tárgyalások napirendjét és témáit természetesen a két kormányfő határozza meg. "Magától értetődő, hogy a német kormány rendszeresen tájékozódik az egyes gazdasági partnerekkel kapcsolatos kérdésekről, és tevékenységünk során mi is rendszeresen adunk tájékoztatást német és magyar partnereinknek a magyarországi fejleményekről, sikerekről, vagy esetleges problémákról. A kormányfői szintű találkozók esetén - akár Berlinben, akár Budapesten - növekszik az információigény mindkét oldalról, mi ennek a legobjektívabb módon igyekeztünk, igyekezünk eleget tenni" - mondta. Azzal a kormányzati törekvéssel kapcsolatban, hogy Magyarország a régió, sőt Európa termelési központja legyen, a DUIHK vezetője emlékeztetett: a magyarországi német befektetésekben az ágazati szerkezetet tekintve a termelő szektor átlagon felüli részesedéssel bír.

A befektetések fele termelő cégekben testesül meg, a másik fele szolgáltatási vagy közmű-ellátási vállalatokban. "Meggyőződésünk, hogy a termelési szektor fontos és stabil alapja a gazdaságnak, de tudomásul kell venni, hogy a szolgáltatási és ellátási szektor ugyanolyan fontos a gazdaság számára. Ezért azt szeretnénk, hogy minden ágazatban biztosítsuk az eredményes hosszútávú fejlődéshez szükséges feltételeket" - jelentette ki. Németország Magyarország első számú gazdasági partnere. Mintegy 20 milliárd eurót tesz ki a német működőtőke Magyarországon, és az országban működő mintegy 4000 német vállalat körülbelül 300 ezer magyarnak ad munkát.

Ezzel összefüggésben a DUIHK vezetője úgy értékelte: a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak nagyon széles, stabil alapja van, és azok sok évtizedes múltra tekintenek vissza. Ma számos német cégcsoporton belül stratégiai jellegű szerepet töltenek be a magyarországi leányvállalatok. Ez több szempontból is kedvező hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra. Egyrészt a magyarországi telephelyek számára stabil "vevői" kört jelentenek a cégcsoport más tagjai, másrészt a meglévő magyar egységek nem egy esetben nagyobb eséllyel pályázhatnak a cégcsoporton belül tervezett újabb beruházásokra.

Természetesen figyelembe kell venni, hogy a vállalatok gazdasági eredményeit, és a beruházási döntéseket elsősorban a piaci kereslet határozza meg, ami alatt Magyarország szempontjából leginkább az európai vagy a világpiacot kell érteni. A tőkeforrásokért, de az emberi erőforrásokért is éles verseny folyik globális szinten. Ezért Magyarország számára fontos feladat, hogy hosszú távon is biztosítsa a megfelelő, megbízható gazdaságpolitikai környezetet, amely lehetővé teszi az amúgy meglévő kedvező reálgazdasági feltételek minél eredményesebb kiaknázását - jelentette ki az ügyvezető igazgató.

Kapcsolódó cikkek