Görögország új miniszterelnöke, Alexis Tsipras, akinek radikális baloldali pártja azzal az ígérettel aratott elsöprő győzelmet a múlt havi választásokon, hogy megszünteti a hitelezők által az eladósodott ország mentőcsomagjának feltételeként szabott költségvetési megszorításokat, fogadkozott, hogy megpróbálja rendezni a régóta forrongó vitát.

Valószínű azonban, hogy kísérlete határozott elutasításra talál Európa legnagyobb gazdasága részéről, amely állítja, hogy Berlin semmivel sem tartozik és, hogy a történelmi vitát már régen lezárták.

„A második világháború befejezése után közel 70 évvel a kárpótlás kérdésének nincs jogszerű alapja" - mondta a közelmúltban a német pénzügyminisztérium szóvivője.

A háborús jóvátétel kérdése, amely a Görögországot pénzügyileg tönkretevő és több ezer ember halálát okozó négy éves német megszállással kapcsolatban merült fel, évtizedek óta beárnyékolta Athén és Berlin viszonyát.

Ma, amikor Görögország több mint 300 milliárd eurós adósságteherrel küzd, az olyan számítások, amelyek szerint Athénnak háborús jóvátétel címén ennek az összegnek több, mint a felével, akár 162 milliárd euróval tartoznak, érthető módon megmozgatja a görögök fantáziáját. Tsipras elnök Syriza pártja és meglepő koalíciós partnere, a Panos Kammenos által vezetett, nacionalista Független Görögök Pártja azt tervezik, hogy újra felvetik ezt a követelést. Németországban egy ilyen lépésnek, amely történelmének legsötétebb napjait idézi, súlyos jelentősége van.

Nyomasztó náci múltjával küszködve, Németország büszke arra, mekkora erőfeszítést tett, hogy történelmével megbékéljen.
Tspiras, aki egykor kommunista nézeteket vallott, választási győzelme után rövidesen megkoszorúzott egy Athénhoz közel fekvő zarándokhelyet, amelyet a német megszálló csapatok által, 1944-ben kivégzett több tucat görög baloldali emlékéül állítottak. Pénzügyminisztere, Yanis Varoufakis, egy múlt heti, feszült hangulatú németországi látogatáson azt mondta, hogy a kérdés felvetése „nem Németországnak szólt", hanem jelzésnek szánták Görögország neo-náci Arany Hajnal pártja számára, ami most az ország harmadik legnagyobb politikai ereje.

A választási kampány során Tsipras azt mondta, hogy keményen fel fog lépni a ki nem elégített kárpótlási igények teljesítéséért „azoknak az embereknek az érdekében, akik vérüket adták és sokat szenvedtek a nácizmus kegyetlenségei miatt".

Görögország 1941-től bekövetkezett náci megszállása az egyik legvéresebb hadművelet volt Európában, ahol Hitler csapatai, szembesülve egy keményen ellenálló nemzettel, törtek-zúztak, raboltak és lövöldöztek.

A náci rezsim kivéreztette Görögországot. A Harmadik Birodalom arra kényszerítette a Görög Nemzeti Bankot, hogy 476 millió Reichsmark kölcsönt nyújtson neki, amit soha sem adott meg. Egy, a Német Bundestag alsóháza részére készített 2012-es jelentés e kölcsön értékét 8,25 milliárd US dollárra tette. Görögországban a kölcsön becsült értéke magasabb. Egy, a pénzügyminisztérium részére készített, bizalmas jelentés szerint, amelyet a To Vima újság januárban tett közzé, ez az érték 11 milliárd euró.

Németország kapitulációja és a háború vége után az Egyesült Államok legfőbb gondja az volt, hogy megállítsa a kommunisták előretörését a görög polgárháborúban.

Az Egyesült Államok felkérte a görög kormányt, amely nagyon fontosnak tartotta az amerikai Marshall Terv, az Európa II. világháború utáni újjáépítését célzó segélycsomag keretében érkező gazdasági támogatást, hogy a béke-megállapodás aláírásáig tegye félre kártérítési igényeit.

Németország újjáépítette gazdaságát és gyakorlatilag semmit sem fizetett korábbi ellenségeinek, ami egy, a Rabobank által készített elemzés szerint „nyilvánvalóan sokat segített a német gazdasági csoda megvalósításában".

Albrecht Ritschl, a gazdaságtörténet professzora egy, a német Spiegel hetilapnak 2011 folyamán adott interjúban azt mondta, hogy „Németország a XX. század legrosszabb adósa volt".

Németország 1990. évi újraegyesítése előtt a két korábbi német állam egy olyan szerződést írt alá a Szövetségesekkel, amelyet a második világháború formai lezárásának tekintettek. Noha a dokumentum, amelyet többek között Görögország is jóváhagyott, nem viselte a „hivatalos béke-megállapodás" elnevezést, Berlin értelmezése alapján mégis lényegében lezárta a jövőbeni kárpótlási igények benyújtásának lehetőségét.

Nem így látta azonban az egykori ellenállás hősies alakja, Manolis Glezos, aki évtizedeken át követelte, hogy Németország rendezze kötelezettségeit. A kérdésnek „van egy politikai és egy erkölcsi vonulata" mondja a kilencvenedik évén túl járó férfi, aki 18 éves korában letépte a náci zászlót az Akropolis csúcsáról. Tavaly pedig a görög elnök, Karolos Papoulias, az ellenállás egy másik veteránja, német kollégájánál, Joachim Gaucknál tett látogatása során élt az alkalommal és azt kérte, hogy sürgősen kezdjenek tárgyalásokat az ügyben. „Ön tudja, hogy nem adhatok más választ, mint hogy a jogi út már lezárult" - mondta Gauck és ünnepélyesen arra kérte Görögországot, hogy bocsásson meg Németországnak azokért a megdöbbentő náci bűnökért, amelyeket a háború zűrzavarában elkövettek.

Kapcsolódó cikkek