Görögország: a nemrég választásokat nyert Syriza párt vezetője, Alexis Tsipras most hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy számos megszorító intézkedés béklyójától szabadítja meg a görög lakosságot, ezzel betartva választási ígéreteit. Ezen felül nem szándékozzák lehívni a mentőcsomag következő részletét sem a mostani feltételekkel. A bejelentés nagy riadalmat és ismét egy eladási hullámot okozott a görög tőzsdén aznap reggel. A görög kormány friss tagjainak körútja, hogy a trojkát (az Európai Központi Bank (ECB), az Európai Bizottság és az IMF hármasa) megkerülve próbáljanak meg egyezségre jutni a tagállamokkal külön-külön, úgy tűnik, hogy kifulladni látszik és nem sikerül partnerekre találniuk vagy engedményeket kicsikarniuk. A bajt még tetézi, hogy az ECB már nem fogadja el a görög állampapírokat fedezetnek a mentőcsomagért cserébe. Ezzel a lépéssel megfosztotta a görög kormányt, hogy a trojka által kezdeményezett megszorítások véghezvitelén, majd a következő mentőcsomag lehívásán kívül másmilyen módon teljesítse tartozását hitelezői felé. Kommunikációjával ugyanis hivatalosan is értéktelennek nyilvánította a görög kormány által kiadott adósleveleket, ami a piaci szereplőket jelentősen befolyásolja döntésükben, hogy adjanak-e hitelt Görögországnak. Habár úgy tűnik, hogy a vegyes kommunikációt folytató Tsipras-t és kabinetjét sarokba szorították ezzel a lépésükkel, mégis meghagytak egy kiskaput: a következő hitelkeret lehívásának lehetőségét nyitva hagyták Athénnak. És úgy tűnik, hogy ez maradt az egyetlen lehetőségük...

Görögországnak pedig egyre sürgetőbb lenne forráshoz jutnia. Közgazdászok becslése szerint nagyjából 4-5 milliárd euróra lenne szükségük márciusig. Ezt Tsipras kormánya átmenetileg a piacról szándékozik (szándékozott volna) összeszedni, hogy időt nyerjen, amíg vagy a trojkával jut dűlőre, vagy legnagyobb hitelezőivel egyenként megegyezik (Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal). A csodafegyvert Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter kínálja: újfajta államkötvény, ami a görög gazdaság teljesítményével arányosan fizetne kamatot. Nehéz azonban elképzelni, hogy sokan kapva kapnának az új görög állampapírok után. Az ECB fentebb említett bejelentése után a 3 éves állampapírokat már 18 százalékos kamattal tudnák csak értékesíteni. Ez többszöröse a trojkának visszafizetendő kamatnál és gyakorlatilag finanszírozhatatlan a görög kormány számára.

OPEC: Az állami tulajdonú Saudi Arabian Oil Co. múlt hét csütörtökön egy hivatalos e-mailben megerősítette, hogy csökkentik a Kínába szállított olaj árát. A Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok által dominált Olajexportáló Liga (Organization of the Petroleum Exporting Countries - OPEC) tavaly november óta nem csökkentette olajkibocsátását, ezzel folyamatos túlkínálatot okozva mélyzuhanásra késztetve a kőolaj árát.

A lépés oka, hogy szeretnék piaci részesedésüket növelni a világ legdinamikusabban fejlődő országában, Kínában - ez számos elemző szerint sikerül is nekik. Ezt a szintet hosszú távon fenntartva szándékozzák kiszorítani legnagyobb versenytársaikat az ázsiai piacról - állítja számos elemző. A korábban legfőképpen a nagy kőolaj éhségű USA piacára termelő OPEC tagországok taktikája megváltozott. A fellendülő palagáz kitermelés miatt az Egyesült Államok nem hogy olajfelvevő, hanem előrejelzések szerint nemsokára kőolaj exportőr lesz. Az olajárcsökkenés vesztesei a legkisebb olajtartalékokkal és ennek az exportbevételétől függő OPEC tagországok, mint amilyen Nigéria, Angola és Venezuela, valamint a nagy versenytársak, mint Oroszország és Brazília lettek. Ezen országok gazdasága máris megérezte az olaj tartósan alacsony világpiaci árat.

Ausztrália: Az Ausztrál Központi Bank rekord alacsony, 2,25 százalékra vágta a jegybanki alapkamatot, ennek hatására az ausztrál dollár gyengülni kezdett. A kínai lassulást megérző egész ázsiai régióban a stagnálás időszakától félve a központi bankok valutaleértékelésbe és alapkamat csökkentésbe kezdtek. Számos szakértő egyfajta valutaháborútól tart, ahol mindenki leértékeli saját valutáját, ezzel felpörgetve az exportot; az alacsony kamatszinttel a hitelezést, és így a belső fogyasztást szeretnék fellendíteni.

Kapcsolódó cikkek