brusszel


Mégsem kötöttünk olyan jó üzletet az oroszokkal?

Figyelő Online
2015.02.20  14:00   
mail
nyomtatás
Az oroszoktól egy vasat sem kapunk a paksi beruházásra, egyszerűen csak később kell fizetnünk nekik.
Elképzelhető, hogy a kivitelezés költségeinek csak 20 százaléka jelenik meg a költségvetésben.

Aki az elsők között szeretné megtudni, hogy pontosan milyen feltételek mellett is bővíti a Rosatom a paksi atomerőművet, mindenképpen tegye szabaddá magát december 8-án. Mármint 2044-ben. Először ugyanis ezen a napon lesznek hozzáférhetőek a tavaly év végén aláírt szerződések, amelyeket egy december 9-én indított eljárásban titkosított 30 évre a Miniszterelnökséget vezető miniszter - tájékoztatták lapunkat az érintett szaktárcánál. Annak, hogy Lázár János mikor döntött a nyilvánosság kizárásáról azért van jelentősége, mert a három megvalósítási szerződés megismerése érdekében már az aláírás napján több szervezet közérdekű adatigénylést nyújtott be, amit később épp a tikosításra hivatkozva utasítottak el. Az pedig nem lett volna túl elegáns, ha a folyamatot az igénylések kézhezvételét követően indítják meg.

TÖRVÉNYILEG TITKOS
Lázár János azonban előrelátónak bizonyult, s tulajdonképpen már az aláírás pillanatában gondoskodott arról, hogy a kontraktusok tartalma halandók számára ne legyen hozzáférhető. Az indoklás szerint erre külügyi, gazdasági és a háromból két szerződés esetében nemzetbiztonsági okokból volt szükség.

A magyarázat nem újkeletű, a paksi beruházás esetében tulajdonképpen mindig hasonló indokokkal zárták ki a közvéleményt. És ebben feltehetőleg a jövőben sem lesz változás. Az országgyűlés ugyanis az eredeti tervek szerint szerdán, lapzártánk után, a Putyin-látogatás másnapján tárgyalta azt a jogszabályt, amely alapján a jövőben a tavaly januárban aláírt orosz-magyar egyezménnyel összefüggő dokumentumokhoz és az ezek előkészítésével kapcsolatos valamennyi adathoz való hozzáférés megtagadható lesz.

A még tavaly decemberben benyújtott, Seszták Miklós által jegyzett törvényjavaslat szerint a különböző részfeladatokra vonatkozó szerződéseket is legkorábban csak 15 évvel a teljesítést követően ismerhetnénk meg. Ha emellé figyelembe vesszük még, hogy közbeszerzési törvény nem vonatkozik Európai Unión kívüli állammal kötött nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, akkor jól látszik, hogy a paksi beruházásnál - amint egy forrásunk fogalmazott - csak azt nem fogjuk tudni, ki dolgozik a projekten, mit csinál rajta, és ez mennyibe kerül.

Részletek a Figyelőben!
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.