Ösztönző támogatásokkal és a rendszerszemlélet meghonosításával közelíthető hazánk innovációs aktivitása az Európai Unió e téren vezető országainak szintjéhez. A felzárkózás egyik záloga a kis- és közepes vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása: ma a magyar kkv-k mindössze 16,8 százaléka folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet, szemben a 38,4 százalékos uniós átlaggal. „A versenyszellem elmélyítése, az akut tőkehiány kezelése, a hálózatosodás katalizálása - ezek ma a legfontosabb teendők az innovációs siker eléréséhez" - fejtette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az ELTE csütörtökön megtartott Országos Innovációs Napján.

„Nem kevesebb mint hétszázmilliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig hazánk innovációs aktivitásának felpörgetésére. Az Európai Unió szabályrendszere miatt csupán hétévente van lehetőség mélységében alakítani az innovációs politikát, így a fejlesztéspolitikai irányok meghatározásával és a hozzájuk kapcsolódó források elkülönítésével most alapozhatjuk meg Magyarország közép- és hosszú távú versenyképességét" - mutatott rá az ELTE Országos Innovációs Napján tartott előadásában Csepreghy Nándor.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint a források felhasználásának célja, hogy az ösztönző támogatásokkal közelítsük hazánk, szűkebben pedig a magyar kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét az uniós átlaghoz. A helyettes államtitkár az Európai Bizottság Innovation Union Scoreboard 2014 című tanulmányát idézve utalt rá, hogy hazánk az Európai Unió közepes innovációs teljesítményű országai közé tartozik, és a magyar kkv-k mindössze 16,8 százaléka folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet a 38,4 százalékos uniós átlaghoz képest. Ezzel párhuzamosan a vállalati innovációs beruházások a magyar GDP 0,85 százalékát teszik ki, szemben az Európai Unió 1,31 százalékos eredményével.

Mint Csepreghy Nándor kifejtette, az ország közepes innovációs teljesítményének három oka van. Mindenekelőtt problémát jelent, hogy a „kiválóság" igénye, az átlagon felüli teljesítményre való törekvés nem képezi a magyar társadalmi és üzleti kultúra szerves részét. Másodsorban a forráshiány, illetve az elérhető források nem megfelelő felhasználása a probléma, végezetül pedig az üzleti szféra és az egyetemek közötti kapcsolatrendszer még nincs megfelelően kiépítve a tudástranszfer biztosításához. A három problémakör nyomán a kormányzat elsődleges feladata megerősíteni a hazai innováció anyagi, kulturális és intézményi hátterét.

Az első problémát illetően Csepreghy szerint elengedhetetlen a versenyszellem elmélyítése, a kiemelkedő teljesítmények ösztönzése a társadalom egészében; ennek keretében fontos volna, hogy a vállalkozás kultúrája, a vállalkozói értékek helyet kapjanak az alap- és középfokú oktatásban, hogy a felnövekvő nemzedékek megértsék, a versenynek a minőség biztosításában van fontos szerepe.

Ami a forráshiányt és a források felhasználásának kérdését illeti, a helyettes államtitkár egyfelől az innovációs célokra elkülönített forintmilliárdokat emelte ki, másfelől hangsúlyozta a kockázati és magvető tőke jelentőségét abban, hogy a magyar ötletek ne külföldi kivitelezésben, hanem a hazai innováció „zászlóshajóiként" kerüljenek ki a világpiacra. Ennek a rendszernek a finomhangolására még szükség van, amivel párhuzamosan Csepreghy Nándor nem zárta ki, hogy az egyetemi és vállalati kutatólaborok létrehozását a jövőben adókedvezményekkel segítse a kormány.
Az egyetemek és a vállalati szféra kapcsolatának erősítésében a hálózatosítás lehet a központi elem. A kutatók és felhasználók közötti tudástranszfer lehetővé tenné a piaci igények becsatornázását a fejlesztési munkálatokba, valamint financiális és tudásbeli előrelépést is biztosítana a kutatók számára. Az ilyen együttműködések hálózata az infrastruktúrában rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázását, valamint a piaci igények jobb kielégítését is megalapozhatja.

„A nemzetközi innovációs trendeket tekintve jelenleg még az európai középmezőnyhöz tartozunk. Pontosan ezért kell most megragadnunk a lehetőséget, és kiépítenünk a fenntartható tudásgazdaság alapjait Magyarországon. Ez valóban egy most, vagy soha helyzet" - zárta elődását Csepreghy Nándor.

Kapcsolódó cikkek