Megjegyezte: lehet, hogy már csak fiktív módon van fedezet bizonyos ügyletek mögött.

Rámutatott arra, hogy a munkabizottság nem nyomozó hatóság. A munkabizottságban azt szeretnék elérni, hogy lehetőség szerint az állami intézményeknél ne legyen fennakadás, ne maradjanak ellátás nélkül. A munkabizottság feladata lesz az információ átadás is, példaként említette a miniszter, hogy már közölték az érintett önkormányzatokkal, nyissanak új számlát, ahová a kincstár utalni tud.

Az államnak, a kormánynak most az a dolga, hogy megnézze, az állami intézményeket milyen kár érte, 84 önkormányzat számlája ragadt bent az érintett pénzintézetekben. A legfontosabb, hogy márciusban a bérek, a szociális juttatások, támogatások kifizetésre kerüljenek - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzáfűzte, hogy 52 nemzetiségi önkormányzatnak is a pénze az érintett pénzintézeteknél van, de még fel kell mérni, hogy fizetésekről, vagy dologi kiadás fedezetéről van-e szó - tette hozzá.

A miniszter felháborítónak nevezte, hogy korábban éveken keresztül lehetett adatokat hamisítani, úgy vélte: valószínűleg jól szervezett körről van szó, ha a felügyelet elől el tudták titkolni az információkat. Felidézte: 2009-ben volt egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy öt évente kelljen egy ilyen céget átvilágítani, az új felügyeleti vezetés hivatalba lépésével, már az első vizsgálatoknál kiderültek a "disznóságok".

Furcsa módon ugyanazok az emberek kerülnek elő az ügyben, akik korábban már eltüntettek pénzt, köztük közpénzeket is a nyilvánosság elől - mondta Varga Mihály. Példáként említette a Globex volt vezetőjét, Gyarmati Jánost, a Buda-Cash korábbi vezérigazgatóját.

Adódik a kérdés, hogy akivel kapcsolatban egyszer már bűncselekmény felmerült, vagy pláne, akivel szemben jogerős bírósági ítélet van, az mit keres még a gazdasági életben, hogyan lehet rá pénzt bízni - fogalmazott a miniszter.