A magyar idő szerint 16 órakor kezdődő ülés nyilvános részén a BT az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kelet-ukrajnai megfigyelőinek jelentését hallgatja meg - közölte az AFP.
Az ENSZ-ben Oroszországot képviselő Vitalij Csurkin szerint nem világos, hogy mit akar az üléssel elérni Párizs és London, hiszen mindketten képviseltetik magukat az EBESZ-ben is. „Azt még érteném, ha valami afrikai ország kezdeményezte volna az ülést" - idézte az AFP az orosz diplomatát.

Kijev szeretne mielőbb ENSZ-békefenntartókat látni az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött Donyeck és Luganszk megyei térségben, amit Moszkva ellenez. Oroszország szerint elegendő, hogy az EBESZ megfigyelői vannak jelen, akik ellenőrzik a hónap elején tető alá hozott újabb minszki tűzszüneti megállapodást.
A dokumentum a német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz elnök részvételével született meg. A „normandiai négyekkel" párhuzamosan tárgyalt Kijev megbízottja a szakadárokkal. Formálisan utóbbiak állapodtak meg a tűzszünetről és a kelet-ukrajnai rendezés menetrendjéről, amit egy külön támogató dokumentum aláírásával erősített meg a négy vezető politikus.

A február 15-én életbe lépett tűzszünet azonban csak részlegesen érvényesült: Debalcevét például három nappal ezután vették be az oroszbarát szakadárok, miután kiszorították onnan a szervezett visszavonulásról beszélő ukrán haderőt. (A kivonuláskor egy kárpátaljai magyar katona is életét vesztette.)
Az EBESZ nem tudott meggyőződni arról, hogy az ukrán és a szakadár fél valóban visszavonta nehézfegyverzeteit, miután azt sem a donyecki, sem a kijevi erők nem közölték, hol fogják őrizni a fegyvereket. Így a megfigyelők csupán azt konstatálták, hogy a nehézfegyverzetet mindkét oldal mozgatja.
A kijevi Információs Ellenállás vezetője szerint a szakadárok csak imitálják a visszavonást. Dmitrij Timcsuk parlamenti képviselő egyúttal azt is megerősítette, hogy Moszkva aktív, közvetlen katonai támogatást nyújt a fegyvereseknek. Az orosz fél visszautasította a vádakat.

Kapcsolódó cikkek