Görögország: az utolsó akadály is elhárult a pénteki német parlament szavazás pozitív kimenetele után a görög mentőcsomag meghosszabbítása elől. Az igazi problémamegoldás nem született, viszont mind a két fél (A Syriza vezette szélsőbaloldali görög kormány, illetve az eurózóna pénzügyminiszterei) kapott 4 hónapnyi haladékot a helyzet rendezésére és hosszú távú megoldások kidolgozására. Ez alatt kell majd Görögországnak egy részletes reformcsomagot kidolgoznia, amelyben egyszerre teljesítik a további megszorítások mellett kiálló eurózóna tagállamok, és a megszorítás ellenes szavazóbázis igényeit.

A hosszabbítás nagyon jól jött Görögországnak. Csak januárban 13 milliárd eurónyi betétet vettek ki a görög bankoktól a bizonytalanság miatt, ami összehasonlítva a decemberi 9 milliárddal igen jelentős. A görög általános tőzsdeindex (ASE - Athen Stock Exchange General Index) idei évi folyamatosan gyenge teljesítménye is megállt, a keddi megegyezés után értéke elérte a december eleji szintjét 937,27 ponttal. A kedvező hírek viszont nem csak az athéni, hanem több nagy európai tőzsdén is okoztak emelkedést.

Németország: a szezonálisan kiigazított harmonizált munkanélküliségi ráta 4,7 százalékra süllyedt januárban a decemberi 4,8 százalékról. Ilyen alacsony munkanélküliséget 33 éve nem mértek Európa húzógazdaságában. A kedvező adatokhoz még párosul az üzleti környezet kedvező alakulása, amely az IFO müncheni gazdaságkutató intézet által végzett felmérés szerint tavaly október óta folyamatosan növekszik. A jól teljesítő német gazdaság növekedése viszont hosszú távon még mindig bizonytalan, mivel nagy mértékben függ a környező országokétól. Egyedül pedig nem lesz képes kihúzni az egész régiót a stagnálásból.

Kína: az ország januári feldolgozóipari beszerzési menedzser indexe (BMI) nőtt január hónapról februárra (48,8-ról 48,9-re). A tavaly július óta tartó csökkenésnek talán ez a hónap volt a fordulópontja, és a közeljövőben vége szakad az ipari kibocsátás lassulásának, amelyet az idei év első két hónapjára jeleznek előre elemzők.


A kibocsátás élénkítése a célja a kínai jegybanknak is, aki tovább csökkentette a jüan irányadó átváltási rátáját az egyre erősödő dollárral szemben. A mesterségesen alacsonyan tartott, dollárhoz rögzített árfolyam akkor kezdett terhessé válni, amikor a többi (ázsiai és európai) valutákkal szemben a dollár és ezzel együtt a jüan is erősödni kezdett. Az alacsony árfolyam növeli az exportot (a hazai áru olcsóbb a külföldi piacokon), ezzel ösztönözve a belföldi termelést.

Elemzők szerint a pár hónapja tartó folyamatos kínai valutaleértékelés rákényszeríti a többi országot, hogy ők is leértékeljék saját devizájukat (mint ahogy már Ausztrália. Kanada és Szingapúr már meg is tette), hogy saját gazdaságuk exportját erősítsék. A folyamatos egymás alá gyengítés viszont beindíthat egy úgynevezett valutaháborút.

India: 2014-es negyedik negyedéves GDP növekedés alapján India megelőzte Kínát, 2015-ben pedig jócskán megelőzi - derült ki a legfrissebb adatok alapján. A 2014 negyedik negyedévében 7,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, míg Kína „csak" 7,3 százalékkal. A 2015 márciusában végződő fiskális év végére (a kínaihoz hasonlóan) 7,4 százalékra számítanak. Az indiai pénzügyminiszter szerint 2015-ben országuk elérheti a 8-8,5 százalékos GDP arányos növekedést, de a kétszámjegyű növekedési ütem sincsen már túl messze. Talán India lesz Ázsia következő húzóországa?

Kapcsolódó cikkek