Kína: A Kínai Központi Bank (People´s Bank of China - PBOC) 5,35 százalékra csökkentette az egy éves hitelkihelyezés irányadó kamatlábat a deflációtól való félelem, az alacsony növekedés illetve a csökkenő ingatlanárak miatt. Először novemberben csökkentették a két évig 6 százalékon tartott irányadó kamatlábat 5,6 százalékra, majd most szombaton ismét vágták rajta 25 bázisponttal. Ezzel egy időben az egyéves irányadó betéti kamatlábat szintén 25 bázisponttal 2,5 százalékra csökkentették.

Kínában az éves infláció 0,8 százalékra lassult januárban az előző havi 1,5 százalékról, ami a legalacsonyabb érték 2009 novembere óta. A gazdasági növekedés ezen felül szintén lassul, mint ahogy már arról korábban beszámoltunk - az éves GDP-növekedés tavaly 7,4 százalék volt a kormány és az elemzők által várt 7,5-el szemben, ami 25 éve a legalacsonyabbnak számít. Az új ingatlanok ára pedig folytatja a 2014 szeptembere óta tartó csökkenő tendenciáját. Januárban már 5,1 százalékkal kerültek kevesebbe az ingatlanok országos átlagban, mint egy évvel korábban.

A kamatcsökkentéssel próbálja a PBOC felpörgetni a gazdaságot, amivel elkerülhetik az ingatlanlufi kidurranását, a deflációt és a további lassulást. Habár a belső kereslet növekedett (decemberben 11,9 százalékkal az előző év azonos időszakához képest), és egyre nagyobb teret nyernek a szolgáltatások a termeléssel szemben (most már a GDP 46,1 százalékát tette ki a 2010-es 43,2 százalékáról), de úgy tűnik, hogy a belső fogyasztás felpörgetése nem halad olyan gyorsan, hogy fenntartsák az előző évek szédítő növekedési ütemét.

Ausztrália: A várakozásoknak megfelelően nem változtatott irányadó rátájának mértékén az ausztrál jegybank (Reserve Bank of Australia - RBA) az előző havi csökkentés után. A hosszú évekig 2,5 százalékon tartott, majd januárban 2,25 százalékra csökkentett alapkamat tartásának oka, hogy szeretnék kivárni, amíg az alapkamat csökkentés meghozza a várt hatást. Reményeik szerint ezzel a lépéssel valamennyire gyengül az ausztrál dollár a többi valutával szemben, és így szeretnének adni egy lökést az exportnak. Egyelőre az RBA várakozásai nem váltak be, mivel a döntés nyomán az ausztrál dollár még erősödött is. Az alapkamat tartása viszont egy pozitív jel, hogy a folyamatos valutaleértékelésbe kezdett Kínával nem szándékoznak egyelőre versenyre kelni, így a valutaháború esélye egyre kisebbnek tűnik.

Eurózóna: a valutaunióból kedvező hírek érkeztek, amelyek jó alapot teremthetnek a nemsokára beinduló mennyiségi lazítási programnak. Az eurózóna tagországokban a szolgáltató szektor beszerzési menedzser indexe 53,7-re nőtt februárban a januári 52,7-ről (a beszerzési menedzser index (BMI) 50 feletti értéke a szektor bővülését, 50 alatti pedig annak szűkülését jelzi előre). A termelőszektoré viszont maradt az 51,0-s értéken (szemben az elemzők által várt 51,1-el).

A fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek a 0,6-os januári csökkenés után februárban. Az árcsökkenés megtorpanása jó jel, de hosszú távú következtetéseket nem érdemes levonni belőle. A maginfláció (ami a benzin, energia és egyéb változékony árú termékektől megtisztított fogyasztói ár változását jelzi) maradt februárban az előző havi 0,6 százalékon. A munkanélküliség is csökkent 11,2 százalékra januárra a decemberi 11,3 százalékról.

Habár a növekedési hírek nem lehengerlően nagyok, mégis pozitív képet festenek az elkövetkezendő fél évről, és reményt adhatnak az eurózóna stagnálásának végére. Az enyhülő körülmények között a mennyiségi lazítás, azaz az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjának kezdete valós esélyt adhat a növekedés beindítására.

Kapcsolódó cikkek