Dióslaki Gábor, aki a sajtóból értesült a felszólító levelekről, úgy véli, hogy a veszteségek keletkezésért nem mindenkinél és nem minden esetben az ügyfelet terheli a jogi felelősség.

Álláspontja szerint a Buda-Cash Brókerház részben megszegte szolgáltatói kötelezettségeit, így a keletkezett veszteségek egy részét jogszerűen nem terhelhette volna ügyfeleire.

A Tebész az ügy gyors tisztázása érdekében megpróbálja felvenni a kapcsolatot a felügyeleti biztossal, illetve a probléma részletes ismertetésével levelet küld Windisch Lászlónak, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének - mondta az érdekvédő szervezet elnöke. Dióslaki Gábor elmondta, hogy az idén január 15-én, amikor a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamvédelmi küszöbét, a hirtelen és drasztikusan erősödő frankárfolyam miatt akadozva működtek az internetes devizakereskedési rendszerek.

Az előre megadott "stop-loss", azaz veszteséggátló megbízások nem ott és nem úgy teljesültek, ahogy azokat a kereskedési rendszerbe már korábban beállították.A szolgáltatók szerint a kereskedési rendszerek túlterheltek voltak és ez okozta a kereskedés akadozását és a rendszerek elérhetetlenségét. A Tebész elnöke szerint azonban a zsúfoltság önmagában nem számít "vis major" esetnek, ezért ez önmagában nem menti fel a szolgáltatót a szolgáltatás megfelelő minőségű biztosításának kötelezettsége alól.

A Tebész elnöke kifejtette: ha a befektető stop-loss megbízást állított be előre a rendszerbe, ami nem ott teljesült, ahol kellett volna, ez esetben a keletkezett veszteség teljes mértékben a befektetési szolgáltatóé, vagyis annak a megbízóval úgy kell elszámolnia, mintha a veszteséggát működött volna.

Kapcsolódó cikkek