Néhány hete közel 250 milliárd forintnyi értékben vásárolt 7,5 százalékos részesedést a Tesla- és PayPal-alapító Elon Musk űrkutatási cégében a Google. Ezzel a világ egyik legértékesebb startupja lett a rakétafellövési üzletet nyomott áraival felforgató SpaceX, amelytől egyre jobban tartanak a konkurensek.
Szó szerint rakétasebességgel fejlődik korunk Edisonjának, Elon Musknak a vállalata. Nem, most nem az autóipart szinte forradalmasító, de mindenképp alaposan felkavaró Tesláról lesz szó, amely miatt inkább Henry Ford reinkarnációjaként emlegetik a tengerentúlon. Nem is a nálunk kevéssé ismert napelemvállalatról, a SolarCityről.
Musk talán legnagyobb horderejű vállalkozása ugyanis a Space Exploration Technologies, azaz a SpaceX, amely nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy a mainál tízszer olcsóbbá tegye az űrkutatást, pontosabban a bolygó gravitációjának legyőzését. Első körben persze, mert a távlati cél még merészebb, mondhatni őrült: magánerőből belátható időn belül megkezdenék az emberes Mars-repüléseket, majd pedig a vörös bolygó kolonizálását!
Elon Musk szerint 10-20 éven belül emberek indulhatnak űrbéli szomszédunkra. Ennek érdekében már tervezik és fejlesztik a Marsot elérni képes különleges, de - az újra felhasználhatóságuknak köszönhetően - elérhető árú rakétahajtóműveket és űrhajókat.
Fillérekért a Föld körül
A két nagy cégeladásából összesen közel 190 millió dollárhoz jutó Musk 31 évesen látott neki az űrhajózás felforgatásához. „Ha valami eléggé fontos számodra, akkor is meg kell csinálnod, ha minden ellened szól" - nyilatkozta egyszer, és ezt azóta is sokat idézik. Az Isaac Asimov Alapítvány kötetei által inspirált ötletből 2002 nyarán született a SpaceX, amely manapság már 3800 embert foglalkoztat.
Jelen állás szerint bő két év múlva már emberes próbarepülést terveznek a saját fejlesztésű űrhajó, a Dragon (fenti képünkön) új, hétszemélyes változatával.
További részletek a Figyelő 2015/15-ik számában.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.