A választási eredmények alapján három következtetést lehet levonni:
1. Tapolca nélkül biztosan nem nyer a Jobbik. Ugyanakkor ez arra is rámutat, hogy ezen a településen legalábbis téves az az állítás, hogy nem baj, ha néhány helyen polgármesteri széket szerez a radikális párt, mert úgyis leamortizálja önmagát. Láthatólag Tapolca volt a kulcsuk a győzelemhez. Ha itt nem győznek 1800 szavazattal a Fidesz-KDNP jelöltje előtt, akkor elmegy a választókörzet. A maradék 59 településen összesen 1600 szavazattal kaptak kevesebbet, mint a kormánypárt indulója.
2. Baloldal csak 20 ezer feletti településen látszik (jelen esetbe Ajkán). Ott erős, ebben szerepe van a beágyazottságnak is, illetve nyilvánvaló, hogy az üzeneteik is inkább ebben a közegben találtak célpontot. Községekben a baloldal nem tudott javítani pozícióján. Sőt, még rontottak is az egy évvel ezelőtti választáshoz képest.
3. Fidesz-KDNP leginkább a törzsbázisán, a kistelepülések, különösképpen a községek Magyarországán veszített. Ezt a szavazói elvándorlást nehéz lesz megállítania-visszaszereznie.
Alaptétel, hogy a többség nem támogatja a kormányt. Ez egyébként egy éves is így volt, csak a centrális erőtér működött, amely megosztotta a radikális jobboldali és másik oldalon lévő baloldali szavazókat. A két kisebb tömb, akkor még nem volt elég a szoros versenyhez. A Jobbik tapolcai körzetben való győzelmére, előretörésére megítélésünk szerint két magyarázat is lehetséges.
Az első szerint a választók között van egy büntető hangulat, ráadásul közismert, hogy a Fidesz szavazók döntő többségének második preferenciája a Jobbik. Azaz a protest szavazók, amellett, hogy üzennek Orbán Viktornak, egyúttal át is pártolnak a szélsőjobboldali párthoz. Ez úgy tűnik igaz volt Tapolcára, ahol az MSZP is veszített 8%-ot, miközben Sümegen és Badacsonytomajon minimálisan növelték is támogatottságukat. Azaz Tapolcán a csalódott Fidesz szavazók tömegei mellett, láthatólag a baloldali szavazók egy része is átszavazhatott a Jobbikra, hogy legyőzzék a Fideszt.
A második magyarázat szerint a baloldal és a Jobbik üzenetvilága nagyon eltérő célcsoportnak szól. Ez településtípusonként szétválik. Az MSZP a helyi kampányát az országosan jelentős, helyben kevésbé hangsúlyos brókerbotrányra építette. Ez nyilván hangos ügy lehetett a károsultak körében, de nem az egész térséget érintette, ezért nem nagyon hatott a kistelepüléseken élőkre. A Jobbik ezzel párhuzamosan arra épít, hogy nem felelős az elmúlt 25 évért, a korrupció felszámolása csak tőle várható.
Mit tehet a Fidesz és a baloldal?
A Fidesz, különösen Orbán Viktor lépéskényszerben van. A veszprémi választás után írt elemzésünkben azt mondtuk, hogy három forgatókönyv van a pártelnök-miniszterelnök előtt (kivárás, látszat-konszolidáció, konszolidáció). Akkor arra rendezkedett be, hogy várni kell, talán éppen Tapolca eredményére, és utána lépni. A mostani eredmény olyan belső eróziót okozhat, amely egyre nehezebben kezelhető. Ezért egyrészt neki kell menniük a Jobbiknak, és meg kell próbálniuk visszaszerezni a szavazókat. Másrészt politikai változást hitelesítő személyi változásokat kell végrehajtaniuk. Ha nyárig Orbán nem lesz képes felülkerekedni a belső problémákon, akkor az ősz kezdete kormányának súlyos bizalmi válságot hozhat.
A baloldalnak megítélésünk szerint egy éve tisztában kell lennie azzal, hogy a kistelepüléseken nem igen tud láthatóvá válni. Eddig nem tudott olyan lépéseket tenni, amelyek kiszolgálják a kistelepüléseken, községekben élőket. Mindezt úgy kellene megtennie, hogy a nagyvárosokban (tulajdonképpen modernizációs központokban) élőket ne idegenítse el magától. Ezzel együtt el kell hitetnie magáról, hogy ő a valós kihívója a Fidesznek, nem pedig a Jobbik. Láthatólag a mostani időszak egyik legjelentősebb kérdése, hogy melyik párt tudja elhitetni a választókkal, hogy leválthatja a Fideszt. Veszprém után úgy tűnt, hogy a baloldal előnybe került, de a Tapolcán szerzett első egyéni mandátuma után a Jobbik kapott új lendületet.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.