Csepreghy Nándor elmondta: a Bizottság 2014-ben átfogóan vizsgálta a gazdaságfejlesztési operatív program működését, arra volt kíváncsi, hogy a magyarországi intézményrendszer a lehető legkörültekintőbben járt-e el akkor, amikor a győztes pályázatokat kiválasztotta 2007-2014. között.

Megállapította, az a kiválasztási gyakorlat, amelyet Magyarország a Bajnai-Gyurcsány kormány óta folytat, s amelyre 2014-ben vezettek be átfogó új szabályozást, nem volt alkalmas arra, hogy a legjobb projekteket juttassa támogatáshoz - mondta. A három prioritás 2007 óta pályázható keretösszege nagyjából 700 milliárd forint. Hozzátette, a Bizottság jelzéseit a kormány már kezelte, a múlt héten egy javaslatot küldött a testületnek. Megjegyezte: nem a 700 milliárdos keret van veszélyben, az ilyen típusú korrekciók értéke általában 10 százalék alatti szokott lenni, így pár tízmilliárd forintról lehet szó. Ezt a pénzt azonban Magyarország felhasználhatja új vagy a tartaléklistán szereplő projektekre. Konkrét fejlesztéseket nem kell leállítani, egészen addig, amíg az uniós finanszírozás nem érkezik meg, a hazai költségvetés 19-es fejezete a pályázók számára minden kötelezettséget teljesít.

A kérdés az, hogy az EB felé hogyan tudják elszámolni a már kifizetett pályázói számlákat. Csepreghy Nándor kérdésekre elmondta: a vizsgálat szúrópróbaszerű volt. Egyelőre nem nyilvános, mely pályázatok esetén nem találta megfelelőnek a kiválasztást a bizottság, de a végleges megállapodás után ismertetni fogják. Mivel a felfüggesztés a teljes operatív programot érinti, több ezer pályázatról van szó. A következő pár hét arról fog szólni, hogy az Európai Bizottságot szembesítsék korábbi álláspontjával, illetve találjanak egy olyan megoldást, amely garantálja, hogy Magyarország nem veszít forrásokat.

A helyettes államtitkár szerint ugyanis a mostani helyzet az aszfaltügyhöz hasonló, mondván: a bizottság 2014/2015 fordulóján egy általa is jónak minősített rendszer működéséről 7 év után, a zárás évében állított ki egy negatív bizonyítványt.

A helyettes államtitkár szerint technikai vitáról van szó, hasonló viták voltak már az EB és Szlovákia, Szlovénia vagy Csehország között. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a 2007-ben a Bajnai-Gyurcsány kormány alatt létrehozott rendszert meg kell változtatni. Szerinte ezért is érthetetlen, hogy 2014-ben, amikor a rendszer átalakításának lépéseit bejelentették, azt miért érte akkora támadás az Európai Bizottság vagy akár hazai szakmai szervezetek részéről, amikor ez a változás a garanciája annak, hogy ez a kiválasztási gyakorlat a jövőben ne érvényesülhessen. Beszélt arról is, az elmúlt öt év a fejlesztéspolitikában lényegében arról szólt, hogyan lesznek képesek garantálni annak a 8700 milliárd forintnak a Magyarországra érkezését, amelyet 2007-ben nyert az ország. A következő hét évnek pedig arról kell szólnia, hogyan lesznek képesek garantálni azt, hogy valóban a legjobb minőségű pályázatok nyerjenek akár hazai, akár európai uniós támogatásokkal.

Kapcsolódó cikkek