Orbánék csodafegyvere: nem lesz elég a fordulathoz?
Figyelő Online
2015.04.22 10:18
A miniszterelnök lényegében kész tényként beszélt arról, hogy az első féléves időszak végére elfogadásra kerül a 2016-os évi költségvetés. Ezt azzal magyarázta, hogy így előre lehet kalkulálni, és nem decemberben látják az állam és a gazdaság szereplői, hogy milyen keretekkel lehet számolni. A felvetés elsőre logikusnak látszik, ennek ellenére nem magyarázza meg igazán a szándékot. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy milyen hatása lenne egy nyár előtt összerakott költségvetésnek.
2012-ben volt hasonló próbálkozás
A miniszterelnök első alkalommal márciusban beszélt arról, hogy a tavaszi ülésszak végére elfogadott költségvetése lehet az országnak. Ezt megerősítette a 2015. április 10-ei interjújában is, amikor lényegében kész tényként beszélt erről. A nemzetgazdasági miniszter tegnap már be is jelentette, hogy májusban benyújtásra kerül a költségvetés az országgyűlés számára.
Nem teljesen előzmény nélküli ez a gondolkodás a kormányban. 2012-ben a kormány támogatottsága mélyponton volt, és a nemzetközi pénzpiacok is nagyon negatívan tekintettek a gazdasági kilátásokra. Az ország már 2011 novembere óta a bóvli besorolásba került. A negatív folyamatok megállítása érdekében 2012 júniusában benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2013-as költségvetést. Ugyanakkor annak elfogadására csak december közepén került sor, amely miatt féléven keresztül volt céltáblák kereszttüzében a tervezet.
Ezt követően még 7 (!) alkalommal kellett módosítani a költségvetést, amely biztosan nem a kiszámíthatóságot erősíti.
Megnéztük, hogy a környező országokban, illetve az EU gazdaságilag meghatározó tagállamaiban mi a gyakorlat. Egyedül Szlovénia él azzal a lehetőséggel, hogy ne lényegében az utolsó pillanatban kerüljön a büdzsé elfogadásra, és ott kétéves költségvetéseket fogadnak el. Rajtuk kívül nem találtunk olyan országot az EU-ban, amely ne egy meghatározott mechanizmus alapján, felépített tervezéssel, decemberre fogadtatná el országának költségvetését a parlamenttel.
Mi lehet az oka?
Sem a korábbi tapasztalatok, sem a nemzetközi trendek nem erősítik egy ilyen lépés logikusságát. Ezért nyilvánvalóan gazdaságilag és politikailag racionális okokat kell keresünk.
A kormány akár arra is „játszhat", hogy egy idejekorán elfogadott költségvetéssel elérhetővé válik az ország adósság-besorolásának felminősítése a jelenlegi bóvli kategóriából. A Moody's július 10-én foglalkozik újra Magyarországgal, ezért kézenfekvőnek tűnik, hogy addigra elfogadott a nemzetközi pénzpiacok várakozásainak megfelelő, valamint a konvergencia programmal összhangban lévő költségvetést megszavaz az országgyűlés.
Ehhez azonban számos politikai konfliktust előre kell hozni a kormánynak. Egyrészt technikai minimum, hogy el kell fogadni a 2016. évi adótörvényeket, benne a reklámadót és a bankadó csökkentését. Mindkét adónemet élénken figyelik a pénzpiacok. Ezzel párhuzamosan elvileg látni kell a 2016. évi bérek helyzetét. A költségvetéshez szorosan kapcsolódik a közszféra bérének alakulása, hiszen ennek kiadási oldalon meg kell jelennie. De ugyanígy az évente 400-500 ezer embert érintő közfoglalkoztatotti bérnek (legalábbis fedezeti oldalon) is látszódnia kell, valamint kikövetkeztethetőek a költségvetésből a kormány minimálbérre vonatkozó tervei.
Ugyancsak konfliktusos a szociális kiadások kérdése, amely rendszernek az átalakítása csak most indult el március 1-től, ezért nehéz számolni az új rendszer hatásaival. Viszont rengeteg konfliktust hozhat felszínre.
Politikailag megéri?
Amennyiben az ország nem folyamatos változásban, átalakulásban lenne, és ezáltal egy jól előrelátható rendszerről beszélhetnénk a költségvetés kapcsán, akkor megvalósítható lenne a költségvetés félévvel korábban történő megszavazása.
Ezzel szemben számos új intézkedés hatása nem tervezhető meg, amelynek hatása van a 2016-os évre. Ezért néhány hónap tényadataiból kiindulva szinte lehetetlen biztosan megtervezni a jövő évet.
Ennél van egy erősebb érv is az idejekorán összehozott büdzsé ellen. A Fidesz-KDNP népszerűsége az elmúlt hónapokban folyamatosan esett. Nehéz elképzelni, hogy önmagától megfordulna a trend. Ehhez egy nagyon erős politikai termékre, kezdeményezésre van szükség.
2012/2013 fordulóján ilyen volt a rezsicsökkentés, amely onnantól kezdve fenntartotta a kormányzás politikai ívét. Ha most nem talál ilyen politikai sikertörténetet a kormánypárt, akkor úgy tűnik, menedzseli saját válságát. A tegnap bejelentett néhány adócsökkentés (pl. SZJA 1%-kal történő csökkentése) önmagában kevés lesz.
Az elmúlt másfél hónapban elővett, „keményen dolgozó kisember" szlogen egyelőre tartalmatlan politikai üzenet. Valós üzenetekkel való megtöltésére lenne szükség, amelynek elsődleges terepe a költségvetési vita. Ha ebben nem tudnak áttörést elérni, akkor visszahullik a kezdeményezés a pártra, mint ahogy ennek már vannak jelei.
Amennyiben ebben a politikai klímában a költségvetés elfogadásával együtt járó minden konfliktust előrehoz a kormány, és még nincsen erős pozitív üzente sem ehhez, akkor újabb muníciót ad az ellenzéknek, az utcán demonstráló civileknek. Ez pedig jelen helyzetben tulajdonképpen egy politikai öngyilkossággal érne fel.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.