Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter idén február végén ünnepelte a negyvenedik születésnapját. A kerek születésnap apropóján még egy kormányülésen is koccintottak a kormánytagok. Talán a délelőtti intenzív pezsgőzésnek, talán a kimerültségnek köszönhetően, de Lázár János ezen a napon több politikustársa előtt is kifakadt. Túl sok felelősségről panaszkodott, úgy érezte, hogy túl sok konfliktusba kergeti bele a „Főnök". Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis gyors és hatékony munkavégzést követel a legtöbb feladattal ellátott miniszterétől.

Éppen ezért szemléli a politika, de a gazdasági élet is régóta érdeklődve azt, hogy a meglevő sok ügyhöz, feladathoz, sajtótámadáshoz miért keres még Lázár János egy nagyon kemény további frontot. Miért kötözködik rendszeresen Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, az MLSZ elnökével? Évek óta követhető (lásd kronológia című keretes írásunkat!) ugyanis ez a látszólag személyes indíttatású, de búvópatakként vissza-visszatérő konfliktus, amely a Lázárhoz közvetlenül kötődő forrásaink szerint valójában egyáltalán nem személyes bosszúvágyból fakad. Látszólag csak két ember üzenget egymásnak, vagyis egész córesz kimerül abban, hogy Lázár János beszólogat Csányi Sándornak, aki pedig egyetlen gyomrost sem hagy megválaszolatlanul.



A Csányi-replikák jellemzően finomak, de talán éppen ezért jobban betalálnak. Mi mozgatja ezt az egészet? Mi az értelme? Beszéltünk olyan hiteles forrással, aki szerint Lázár János számára ez az egész nem személyes konfliktus, hanem politikai hitvallás. Vagyis a miniszter hite szerint a politikusoknak kell döntéseket hoznia, és fel kell lépnie azon folyamatokkal szemben, amikor üzletemberek, üzleti körök a politikusokat végrehajtói szerepre korlátozzák. „Lázár szerint, ha az ember a politikában hosszú távra tervez, akkor néhány lapot már időben ki kell tenni az asztalra. Ő azt gondolja, hogy Orbán Viktor köthet kompromisszumokat a Fidesz kormányzati sikere miatt, kiegyezhet a magyar nemzeti nagytőkével, de Lázár tudatosan nem szeretne jó kapcsolatot a befolyásos üzleti körökkel" - hallottuk Lázárról. Egy másik forrásunk így fogalmazott „Lázár ügyes politikus, megtanulta, hogy a legerősebbe kell belekötni, hogy őt erősnek lássák.".



Csányi Sándor is jelentőséget tulajdonít a küzdelemnek, pedig „ő nem harcol, amikor nem kell harcolni, de harcol, amikor harcolni kell" - hallottuk. Sőt, mintha a legfrissebb adok-kapok kicsit „Ludas Matyisra" sikeredett volna, vagyis Lázárból az Index.hu interjú-kérdése kikényszerített egy negatív megjegyzést, mire Csányi háromszor is tudatosan visszaszólt. A Figyelő úgy tudja, hogy ezek a válaszok bár előre eltervezettek, de azért a megfogalmazást tekintve valamennyire mindig spontának is. Nem kommunikációs tanácsadók fogalmaznak meg patikamérlegen kimért jól hangzó válaszüzeneteket, hanem Csányi saját ötleteit mondja a tudatos időzítéssel megválasztott mondatokban. Különösen nehezen értelmezhető az egész vita annak tükrében, hogy Csányi nem pusztán a magyar gazdaság elsőszámú ereje, de Orbán Viktorhoz is mintha ismét egyre közelebb kerülne. Orbánnak van frontja bőven, a Simicska Lajossal történő, egyre látványosabb szakítása miatt most aligha kíván több harcot az üzleti élettel. És valóban, a bankszektorral béke köttetett, március 15-én Csányi megkapta a legfontosabb állami elismerést, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét.

De a két potentát sok közös munkát öl mindkettejük nagy és drága szenvedélyébe, a magyar fociba. Tavaly novemberben ráadásul Orbán, Csányi és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester együtt vettek részt Alcsútdoboz mellett, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének átadásán. A Figyelő eheti címlaptörténete talán magyarázatot ad eme különös harc okaira.

 

Kapcsolódó cikkek