- Talán ön is tudja, hogy Magyarországon egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó kulcs van. Ugyanakkor a vagyoni típusú adók csaknem nulla kulcsosak. Ö szerint egy ilyen adóstruktúra mennyire szélesíti a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket? Szélesíti egyáltalán?
- Magyarország és a többi volt-kommunista ország véleményem szerint túlságosan messze ment a progresszív személyi jövedelemadó csökkentésében. Igenis van középút a szovjet-típusú kommunizmus és az egykulcsos adóval operáló kapitalizmus között! A világ leggazdagabb országaiban progresszív adórendszer terheli a jövedelmeket, a vagyont és az ingatlanokat is beleértve. A legnagyobb jövedelmeket és vagyont lényegesen magasabb kulccsal adóztatják, mint a közepes, vagy az alacsony kategóriákat. Ha egy ország fejlődéséhez elegendő lenne az alacsony adószint, akkor Románia és Bulgária gazdagabb lenne, mint Dánia vagy Svédország. Egy államnak azért kellenek az adók, hogy finanszírozni tudja a közigazgatást és a közszolgáltatásokat, az infrastruktúrát, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételeit biztosítani tudja. Az adók továbbá eszközül szolgálnak ahhoz is, hogy az egyenlőtlenségek ne szélesedjenek kezelhetetlen szintre.

- A 20. századi közgazdászok túlnyomó része azt tanította nekünk, hogy nem kell aggódnunk a jövedelmi különbségek miatt. A piacgazdaság majd igazságosan, természetes módon osztja el a világban a gazdag embereket. Ön szerint ez hibás nézet lenne? A mellett érvel, hogy az egyenlőtlenségek örökkön örökké csak növekednek?
- Nem mondom azt, hogy örökké növekednének. Viszont azt gondolom, hogy lényegesen szélesebbre tud tágulni a különbség a jövedelmek között, mint azt napjainkban tapasztaljuk. Márpedig ez aggodalomra ad okot. Könyvem (A tőke a XXI. században - a szerk.) a jövedelem és a vagyon eloszlását vizsgálja több mint 20 országban, az ipari forradalom utáni időkben. Az egyik legerősebb állításom az, hogy az elmúlt évszázadban a jövedelmi különbségek csökkenését nagy részben a két világháború, az amerikai válság nyomán kibontakozott Nagy Depresszió, valamint a kommunista forradalmak sokkjai idézték elő. A sokkok után a nyugati elit új társadalmi és pénzügyi politikák sorát vezette be. Hiszek abban, hogy nagyon erős demokratikus intézményekre van szükségünk ahhoz, hogy a vagyoni különbségeket ellenőrzésünk alatt tarthassuk.

Részletek a Figyelőben!

Kapcsolódó cikkek