Jöttek át hozzánk ügyfelek. A DRB-bankcsoport csődje után még hosszabbított nyitva tartást is be kellett vezetnünk, hogy tudjuk fogadni az új ügyfeleket, akik számlát akartak nyitni nálunk. Az ilyen káresetek jellemzően egy ideig ráirányítják a figyelmet arra, hogy a stabilitás milyen fontos. Azonban egy idő után elmúlik az óvatosság és ezek az esetek, ha nem is ugyanabban a formában, de megismétlődnek - az én pályám során is rengeteg ilyen botrány volt. Igaz, most annyira nagy a kárérték és több csőd is volt, hogy talán hosszabb ideig tart az emlékezet.

Banki ügyfeleket nyertek, de mi lesz a brókercégek csalódott ügyfeleivel?

A brókercégek sokféle szolgáltatást nyújtottak a tőkepiac iránt érdeklődő lakosságnak. Mi abban is látunk lehetőséget, hogy őket kiszolgáljuk. Aktívabbak leszünk ezen a piacon, hiszen legalább ugyanolyan, de inkább jobb minőségű és megkérdőjelezhetetlenül biztonságosabb tőkepiaci szolgáltatást nyújtunk.

A piacszerzéssel, vagyis a brókerbotrány pozitív következményeivel kezdtük, de a történetnek bőven vannak árnyoldalai is az OTP számára. A Befektető-védelmi Alap (Beva) és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) feltöltése, vagy a kártalanítás szabályainak gyors megváltoztatása éveken át súlyos terheket jelenthet...

Így van, különösen igaz ez a Quaestor esetében. Miközben korábban is mentek csődbe vállalati kötvény-kibocsátók, de mintha kisebb lett volna a kormányzati készség a segítségre. Az is különös, hogy a Buda-Cash ügyfeleire sem koncentrált ennyire az állam. Kicsit olyan ez, mintha egy biztosítás alapszabályát szeretném úgy módosítani, hogyha reggel összetöröm a kocsimat, délután még tudok rá visszamenőleg érvényes biztosítást kötni. Ami pedig a piaci szereplők befizetéseit illeti: meggyőződésem, hogy a rendszerkockázat csökkentése érdekében az OBA és a Beva tagok hozzájárulási kötelezettségének megállapításakor figyelembe kell venni az egyes szolgáltatók eltérő kockázatait.

A kártalanítási limit felemélésére és a fiktív kötvények Beva-kártalanítására gondol?

Az utólagos szabály-módosítást nem tartjuk törvényesnek. Ahogyan sántít a kötvények megítélése is. A Beva fizet azok után is, akik nem szabályos kötvényt vettek. De itt nagyon sok a kérdés. Volt-e egyáltalán kötvény? Ha nem volt, akkor az miért befektetési szolgáltatás? Ha viszont tiltott betétgyűjtés zajlott, akkor miért a Beva fizet? A szabályos kötvények után biztosan nem jár kártalanítás, hiszen a Beva határozottan nem a kibocsátói kockázatot fedezi. Az MNB bő három hónapja miért adott minderre engedélyt? Miért nem támogatja Magyarország a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlődését? Lényegében visszafizetünk mindent azoknak, akik éveken át rendkívül kockázatos termékekbe fektettek és bátorságukért magas hozamot kaptak egy szabálytalan kibocsátótól. Ha a magas hozamot és a kártérítést is megkapja valaki, vajon miért fogja legközelebb jobban megválogatni a befektetését? Ha pedig a szabályozók nem vállalnak felelősséget és nem viselnek kárt, akkor a Beva intézményében miért nincs fontosabb szerepe annak, aki fizet, vagyis a piacnak?

Wolf László a Figyelőnek adott interjújában beszélt a bankok idei kilátásairól és jövedelmezőségéről, az NHP-programról és a szektor előtt álló óhatatlan konszolidációs folyamatokról.