brusszel


Kínának szüksége van a Dalai lámára

Figyelő Online - Csada Gergely
2015.05.03  09:19   
mail
nyomtatás
Kína is tisztában van vele, hogy egyedül a Dalai láma segítségével legitimálhatja hatalmát Tibetben - írja véleménycikkében az Economist.
A jelenlegi Dalai láma és Kína viszonya meglehetősen érdekesen alakult. Miután 1933-ban elhunyt a 13. Dalai láma, holttestét a Lhászában található nyári rezidenciáján, Norbulingkában helyezték el. A hagyományoknak megfelelően a láma reinkarnációját a halálához közeli időben világra jött újszülöttekben kereső bizottság - az erre utaló jelzéseket követve - észak felé vette az irányt. Itt, a tibeti Amdó régióban, amely 1928 óta Kína Csinghaj tartománya, pár éven belül rá is találtak Tenzin Gyatsora, a máig regnáló dalai lámára.


Az idén 80. életévét betöltő vezető továbbra is jó egészségnek örvend, de egyre többször nyilatkozik arról, hogy a halálát követő újabb újjászületése már nem a tradícióknak megfelelően zajlik majd le. Meglátása szerint kívánatos volna, ha a következő láma Tibeten kívül születne, hiszen ő maga 1959 óta (a sikertelen tibeti lázadás óta) száműzetésben él. Lehetséges szerinte az is, hogy a 15. Dalai láma nő lesz, sőt azt sem tartja kizártnak, hogy ő lehet az utolsó e pozícióban, ha a tibetieknek nem lesz szükségük többé a vallási vezetőre.

Azt gondolhatnánk, hogy az országot irányító Kínai Kommunista Párt nehezen tud mit kezdeni a tibeti buddhizmus teológiai kérdéseivel, de a Dalai láma legutóbbi kijelentései dühös reakciókat váltottak ki a kínai vezetőkből és a hivatalos sajtóból. A Tibeti Autonóm Tartomány kormányzója, Padma Choling a tibeti buddhizmus és a tartomány megszentségtelenítésével vádolta meg a Dalai lámát, míg a kínai kormánylap, a Global Times szerint a vallási vezető "ostobaságokat hord össze".

Ez a részben történelmi vita Kína Tibet feletti hatalmáról is szól. A kínai vezetés előszeretettel érezteti erőfölényét a régióban, beleszólva még a reinkarnációk folyamatába is - a kínai kormány megpróbálja formalizálni ellenőrzési jogát e folyamat felett. A Vallási Ügyek Hivatala által 2007-ben hozott 5. sz. rendelet alapján minden élő Buddhának (megvilágosult személynek), aki újjá akar születni, először a Hivatalhoz kell fordulni, hogy az elismerje Buddha-mivoltát.


Az elmúlt évtizedek fontosabb reinkarnációit követő zavaros történések magyarázatul szolgálnak arra, miért is akar Kína ilyen abszurd rendeletekkel szabályozni egy vallási hagyományt. Az 1989-ben elhunyt Pancsen láma utódlását követően a Dalai láma által kiválasztott fiút és családját a kínai vezetés máig ismeretlen helyre hurcolta, míg az általa elismert Pancsen láma hiteltelen a tibetiek körében. Ugyancsak sikertelen beavatkozási kísérlet volt Tibet vallási életébe a 17. Karmapa (szintén fontos vallási titulus) kiválasztása, amikor ugyan a Dalai lámának és a kormánynak egyazon fiúra esett a választása, de miután a kormány arra akarta felhasználni, hogy saját hatalmát erősítse az országban, a fiatal szerzetes 14 évesen, tiltakozásul Indiába menekült.

Ennek tudatában Kínának akár megkönnyebbülést is jelenthetne, ha végleg megszabadulhatna a Dalai láma intézményétől, mégis inkább saját tibeti politikai kudarcának beismerésére utal, hogy hatalma legitimációjához a Dalai lámára kell hagyatkozniuk. Szerencséjükre a kínai elnyomás ellen tiltakozó önégető tibetiek száma meredeken zuhan, de egy 47 éves nő márciusi halála már a 137. ilyen eset volt 2009 óta. A 2008-as zavargások óta pedig az elnyomás csak egyre fokozódik, az 1959-es felkelés márciusi évfordulója környékén pedig rendre felerősödik.

Kína és a dalai láma viszonyában az igazán különös mégis az, hogy a kormány miért a következő Dalai lámát várja, ahelyett, hogy a jelenlegivel rendezné a viszonyát. Hiszen ellentétben sok tibeti lakossal ő maga elismeri a kínaiak uralmát Tibet felett és tekintélyét latba vetve próbálja meg visszatartani a helyieket a lázadás erőszakos formáitól. Kínának pedig valójában nagyobb félnivalója van az ország nyugati felén élő, főleg muszlimokból álló ujguroktól. Hogy megőrizze az országhatáron belüli, nyugodt viszonyokat, kiengesztelje a lázadozó tibeti lakosokat, és javítson valamit nemzetközi megítélésén Kínának el kellene kezdeni komolyan venni a 14. Dalai lámát. Egy egészen optimista magyarázat szerint a kínai vezetők azzal, hogy nevetséges módon próbálnak döntőbíróként tisztelegni a reinkarnáció misztikus világában talán épp ezt a pálfordulást akarják elfedni.
Kapcsolódó cikkek
Economist
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.