Míg a britek még elemzik a választási eredmény egyes, gyakran jelentéktelen részleteit, a kontinentális Európában a választás egyetlen dolgot jelent: lesz brit népszavazás Nagy-Britannia EU tagságáról. És megvan az esélye annak, hogy földrengéssel jár majd.

A EU Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, aki azok fölött az egyezmények fölött őrködik, amelyeket Cameron meg akar változtatni, újra megismételte: figyelembe fogja venni, amit Nagy-Britannia új kormánya szeretne, a valódi változtatásokat azonban inkább az EU tagországainak kell jóváhagynia, mintsem az uniós intézményeknek.


A kormányok zárt ajtók mögött már folytattak megbeszéléseket azokról a lehetséges keretekről, amelyek között Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát újra lehetne tárgyalni. A tárgyalás most a nyilvánosság előtt folytatódik, bizonyára a jövő hónapban, Brüsszelben sorra kerülő csúcstalálkozón.

A visszaszámlálás elindul. A brit miniszterelnök 2017-re ígérte a népszavazást. Brüsszel pedig aligha a gyors döntéshozatalról híres.

Bizonyos rugalmasságra ugyanakkor számítani lehet. Kevés ország akarja, hogy az Egyesült Királyság gyorsan gyarapodó gazdasága elhagyja a közösséget, de a rugalmasságnak lesznek korlátai, feltehetőleg az emberek EU-n belüli szabad mozgása és munkavállalási lehetősége ügyében.


A szövetségi Európa hívei aggódni fognak, mert Nagy-Britannia „kevesebb Brüsszelt" óhaja máshonnan is visszhangozni fog, és ez az EU leépüléséhez vezethet.

Kapcsolódó cikkek