Valóban blokkol az állam bizonyos uniós projekteket, mégpedig azokat, amelyek túlságosan leszűkítik a rendszert, azaz, ha egy cégre írták ki a kivitelezést. „Figyeljük az irányított közbeszerzéseket, ezeket a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya nem engedi át, ez a Miniszterelnökség kifejezett utasítása - nyilatkozta a Figyelőnek Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, a jövőben sem engedik, ugyanis ha az EU találná meg ezeket, akkor szankcionálna, ami az egész ország kára lenne. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár ezzel reagált a Figyelő két héttel ezelőtt megjelent cikkére, amelyben Berkecz Balázs, az Együtt politikusa arról számolt be, országszerte több száz projekt megvalósulását érthetetlen módon akadályozzák a hivatalok. A beruházók képtelenek túljutni az engedélyezési, közbeszerzési eljáráson, mondvacsinált okok alapján pécézik ki őket.

IDEGES NYERTESEK

Berkecz Balázs úgy vélte, a lassítás hátterében az áll, hogy a kormány 1000 milliárd forint értékű fejlesztésre szerződött a pályázókkal a 2007-2014-es programozási időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárdos kereten felül, amelyet a központi költségvetésből kellene finanszírozni. A kabinet behúzta a féket, igyekszik megrostálni a projekteket, hogy ne szaladjon el a költségvetési hiány. Kormányhoz közeli forrásból úgy értesültünk, hogy több száz panasz érkezett a hatóságokhoz. Sokan idegesek, mert nem tudják befejezni beruházásaikat december 31-ig, ám az államtitkár azzal érvelt, ez a nyomás sem ok arra, hogy az állam bekösse a szemét, s kétes projekteknek adjon zöld utat. Határozottan állította, nem kipécézésről van szó, pláne nem arról, hogy a közreműködő hatóságok átláthatatlan szempontok alapján kaszálnak el projekteket. Azok nem kapnak zöld utat, amelyekkel valamilyen probléma van. Cáfolta azt is, hogy a költségvetésben nincs meg a fedezete a 8200 milliárdos kereten felül szerződött projekteknek. „A költségvetés XIX. Fejezetében lévő 161 milliárd forint nem egy statikus tétel, hanem felülről nyitott. Azaz átfolyó tétel, amelyet folyamatosan visszatöltenek a Brüsszellel való elszámolás függvényében" - hangsúlyozta. „Akiknek korrektek a szándékaik, azoknak egyetlen egy esetben sem blokkoltuk a közbeszerzési eljárását" - mondta. Elismerte azonban, hogy szigorúbban kezelik a pályázatokat, nem engedélyezik a támogatási szerződések módosítását, szemben a korábbi, megengedőbb gyakorlattal.

KINEK VAN IGAZA?

Úgy vélte, a panaszos önkormányzatoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, ha utóbb szabálytalanságot talál az EU, s emiatt vissza kell fizetni a pénzt, akkor azt a települések állják. Az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy a már leszerződött beruházások megvalósuljanak, ezért a késedelemben lévő projektek menedzselését egy állami szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda vette át mintegy 100 esetben, a működtetésre azonban visszakapják a projektgazdák - hallottuk. Ahol pedig nincs esély a befejezésre, ott szerződést bont az állam a nyertessel. Információink szerint perre készülnek azok az önkormányzatok, amelyek nem valósíthatták meg fejlesztéseiket. „Állunk az összes per elé, ezek a szervezetek nagyon hangosak, nagyon bátrak, amikor a sajtóval beszélnek, de jöjjenek a bíróságra, lássuk, kinek van igaza! Ki volt az, aki nem tartotta be a vállalását, de készüljenek arra, hogy a perköltséget is ők fizetik" - reagált a helyettes államtitkár. Magyarázatként hozzátette, két okból bontanak szerződést: akkor, ha szabálytalanságot tapasztalnak, illetve ha a nyertesek a saját maguk által vállalt feltételeket nem teljesítik.

CASH-FLOW PROBLÉMA

Nyár közepétől utalhatja újra az EU a leállított GOP programok pénzeit. Mintegy 70 milliárd forint összértékű fejlesztés kifizetését érinti a bírálat, ezek helyébe új projekteket hoz be az állam, ha szükséges. „Még nem látjuk, miként zárjuk ezt a vitát, javaslataink vannak a kérdés rendezésére" - mondta lapunknak az államtitkár. Megjegyezte, hogy amit most kifogásol Brüsszel, az évek óta gyakorlat számos tagállamban, s a Bizottság is legitimálta azzal, hogy minden évben kiadta a pénzek felhasználásának szabályosságáról a zárójelentést. A vita rendezése érdekében a következő hetekben utazik Lázár János Brüsszelbe. Kérdésünkre, hogy mennyire törekszik a magyar küldöttség megegyezésre, kijelentette: „Abszolút kompromisszum-készek vagyunk, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a Bizottság állapítsa meg saját felelősségét." „Kitesszük az asztalra, tárgyaljuk meg a nyilvánosság előtt, s az EU ismerje el saját felelősségét" - érzékeltette az államtitkár, hogy szeretnének magyarázatot kapni arra, miért kifogásolja Brüsszel azt, ami felett sok éven át szemet hunyt.

Arra a kérdésünkre, mit gondol, a támogatás folyósításának felfüggesztésével akarják-e büntetni Magyarországot, leszögezte, szerinte nincs diszkrimináció. „Sokkal inkább időt akar nyerni a Bizottság a vitával, amire nagy szüksége van, mert állandó cash flow problémával küzd" - érvelt. Magyarázata szerint a konfliktusok mögött az áll, hogy a nettó befizető államok nem a tervezett ütemben teljesítik fizetési kötelezettségeiket, ezért okot kell találni arra, hogy más tagállamok irányába miért blokkolják a támogatások folyósítását" - fejtegette.