"Figyelembe véve azt a tényt, hogy az Európai Központi Bank (ECB) alapokmánya államok adósságainak finanszírozását tiltja", mondta a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann a Handelsblatt üzleti napilapnak, "nem hiszem, hogy olyan bankok, amelyeknek nincs módja piaci műveleteket végezni, hiteleket kapnhatak azért, hogy egy olyan állam adósságát finanszírozzák, amelyet a piacok ugyanúgy nem fogadnak el, mint a bankjait".

Amióta Athén új, Alexis Tsipras által vezetett, megszorítás-ellenes kormánya hatalomra jutott, az egyetlen pénzügyi mentsvár, amely a görög bankok számára még rendelkezésre áll, a Vészhelyzeti Likviditási Segély (ELA) intézménye. Ez a forrás drágább, mint amennyibe a központi bankok napi újra-finanszírozási ügyletei kerülnek.

A korábbiakban az ECB egy különleges eljárás keretében hajlandó volt a hitelek fedezeteként görög államkötvényeket elfogadni. Ezt az eljárást azonban az ECB felfüggesztette mindaddig, amíg Athén meg nem állapodik hitelezőivel egy új megállapodásról. Egy ilyen megállapodás nélkül a görög bankok már csak az ELA-ra támaszkodhatnak.

Amikor megkérdezték, hogy az ECB vajon ezt a különleges likviditási szolgáltatást is elzárja-e és azt kockáztatja, hogy Görögország kénytelen lesz elhagyni az eurózónát, Weidmann határozottan azt állította: a görög válság megoldásának kulcsa a politikusok kezében van.
„Minél inkább az a látszat alakul ki, hogy szabályainkat a helyzethez igazítjuk és politikai szerepet vállalunk, annál nehezebb lesz megbízásunk szerint működni" - mondta Weidmann.

„A labda egyértelműen a görög kormány térfelén pattog. Kötelezettséget kell vállalnia, hogy országa elindul az alapvető reformok végrehajtásának útján. A finanszírozás folytatása további időt biztosít Görögországnak, de a versenyképesség hiányát nem pótolhatja" - érvel Weidmann.

Kapcsolódó cikkek