A globális versenyben az innováció áll a vezető kínai vállalatok üzleti modelljének stratégiai fókuszában - derül ki a Strategy&, amely a PwC hálózatának tagja, valamint a Világgazdasági Fórum új tanulmányából. A tanulmány főbb eredményei szerint az innováció kulcsfontosságú a kínai vállalatok nemzetközi térnyerése során. Számos kínai vállalat elsőként a hazai piacon innovál, majd lép a nemzetközi piacra, míg mások előbb globálisan terjeszkednek, és csak ezután fektetnek az innovációba a tartós fejlődés érdekében. A kínai vállalatok továbbra is külföldön fektetnek be, a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) értéke 2013-ban 108 milliárd dollárra emelkedett.
A
The Emerging Best Practices of Chinese Globalizers: Develop the Innovation Models című angol nyelvű tanulmány 120 globalizálódó kínai vállalat képviselőivel folytatott interjú alapján készült az elmúlt egy év során. A felmérésben részt vevő vállalatok felére a globalizáció élenjáróiként tekintenek, miután nemzetközi jelenlétük jóval meghaladja versenytársaikét. A tanulmányból kiderül, hogyan hat az innováció a kínai vállalatok globalizálódására.
A tanulmány két lehetséges fejlődési pályát azonosít annak kapcsán, hogy az innováció miként is járul hozzá ezen vállalatok globalizációs törekvéseihez. Az első esetében a vállalatok elsőként a hazai piacon válnak sikeres innovátorokká, majd csak ezután használják ki az innovációban rejlő lehetőségeket a nemzetközi piacokon. A második esetben azonban a vállalatok elsőként a nemzetközi piacokon terjeszkednek, és az így szerzett előnyök teszik lehetővé a hosszú távú fejlődést biztosító innovációt.
„A kínai vállalatok nemzetközi térnyerése során az innováció és a globalizáció egybefonódnak, erősítik egymást" - nyilatkozta Olivier Schwab, a Világgazdasági Fórum pekingi irodájának vezetője. „Kutatásunk alapján a csúcstechnológiai cégek inkább az első pályát választják, míg az állami tulajdonú nagyvállalatok főként a második pályán indulnak el, és csak a globalizációs folyamat előrehaladtával térnek át az elsőre."
A globalizációban élenjáró kínai vállalatok legjobb gyakorlatairól készült részletes tanulmány az alábbi négy lépést azonosította a folytonos globális innovativitás zálogaként:
- Az innováció legyen a globalizációs törekvések stratégiai fontosságú eleme
- Az innovációs stratégiákat a globális kihívásokhoz kell igazítani
- A nemzetközi terjeszkedés érdekében tartós innovációs képességek fejlesztése
- Törekedni kell a külföldi és hazai innovációs folyamatok egyensúlyára
- a különböző innovációs folyamatok és rendszerek legyenek szabályozottak és strukturáltak
- helyi innovációs csapatok létrehozása
- a külföldi innovációs csapatok hatáskörének bővítése
- innovatív vállalati kultúra kialakítása
„Miközben a kínai vállalatok az értéklánc mentén alkalmazkodnak az új gazdasági körülményekhez, a globalizációban élenjáró vállalatok a rövid távú fókusz helyett a tartós innovációs lehetőségeket keresik" - nyilatkozta Steven Veldhoen, a Strategy& partnere.
A Strategy& szerint a globalizációban élenjáró vállalatok 45%-ának nemzetközi stratégiai fókuszában már az innováció áll. Több mint 80%-uk a fogyasztói igények megfelelő kielégítése érdekében az üzleti modell megújítására koncentrál, és egyharmaduk alkalmaz 50%-ban vagy azt meghaladó mértékben helyi munkaerőt.
Mivel a kínai vállalatok továbbra is külföldön fektetnek be, az elmúlt két évben Kína külföldre irányuló közvetlen tőkebefektetései jelentősen megnövekedtek. Míg 2012-ben a befektetések értéke 88 milliárd dollár volt, 2013-ban már 108 milliárd. A más régiókkal és országokkal folytatott gazdasági együttműködés elősegítése érdekében továbbá, a kormány a jövőben is támogatja a selyemút gazdasági övezet és a 21. századi tengeri selyemút elnevezésű kezdeményezéshez hasonló nemzetközi együttműködési megállapodásokat, amivel kedvező nemzetközi feltételeket teremt a kínai vállalatok számára. Ehhez hasonló makrogazdasági irányelvekkel és ösztönzőkkel várhatóan a jövőben is támogatják majd a kínai vállalatok globalizálódását.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.