A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Tényleg a szélsőségeseké a jövő Európában?
Figyelő Online
2015.06.02 10:55
SZÉLSŐJOBB - A politikai paletta szélén felbukkanó pártok és mozgalmak már korántsem olyan egyértelműen leírhatók, mint korábban voltak. A gazdasági válság itt is átrendezte és összekuszálta a helyzetet. Megkíséreltünk rendet vágni a dzsungelben.
Mind Nyugat-, mind Közép-Kelet-Európában erősödnek a szélsőjobboldali pártok, lassan már nemcsak protest-pártokként, hanem kormányzati alternatívakánt is komolyan megjelennek. Franciaországban a Marine Le Pen által modernizált Nemzeti Front tavaly bejutott a szenátusba, és népszerűségük már Francois Hollande kormányzó szocialista pártjáéval vetekszik.
Dániában a bevándorló és EU-ellenes Dán Néppárt kapta a legtöbb voksot a tavalyi EP-választáson és jelenleg is vezeti a népszerűségi listákat - a parlamenti választásokat szeptemberben tartják a skandináv királyságban.
Az erősen bevándorló ellenes, neonáci gyökerű Svéd Demokraták tavaly harmadik helyre futottak be a választásokon. Mindjárt kormányválságot is sikerült kirobbantaniuk, de a svéd pártok meglepő módon reagáltak: inkább összefogott az ős-rivális szociáldemokrácia és a konzervatív oldal (előbbi kisebbségben kormányoz), mintsem új választásokon esélyt adjanak a szélsőségeseknek.
Ütőképes szélsőjobb híján a toleráns németek is az utcán protestáltak a bevándorlók ellen, igaz, jókora ellentüntetéseket generálva. Keleten súlyosabb a helyzet: a görögöknél az erőszakos akcióktól sem visszariadó Arany Hajnal harmadik lett az idén, Magyarországon pedig a Jobbik immár ott liheg a Fidesz sarkában, és cukiság-kampányával igyekszik elfogadhatóbbá tenni magát az elmúlt 25 évben csalódott lakosság előtt.
De vajon van-e még alapvető különbség a nyugati és kelet-európai szélsőségesek között vagy "összenő, ami összetartozik", végül megtalálják egymást az egyre erősebb idegen- és bevándorló ellenes közhangulatban?
Dániában a bevándorló és EU-ellenes Dán Néppárt kapta a legtöbb voksot a tavalyi EP-választáson és jelenleg is vezeti a népszerűségi listákat - a parlamenti választásokat szeptemberben tartják a skandináv királyságban.
Az erősen bevándorló ellenes, neonáci gyökerű Svéd Demokraták tavaly harmadik helyre futottak be a választásokon. Mindjárt kormányválságot is sikerült kirobbantaniuk, de a svéd pártok meglepő módon reagáltak: inkább összefogott az ős-rivális szociáldemokrácia és a konzervatív oldal (előbbi kisebbségben kormányoz), mintsem új választásokon esélyt adjanak a szélsőségeseknek.
Ütőképes szélsőjobb híján a toleráns németek is az utcán protestáltak a bevándorlók ellen, igaz, jókora ellentüntetéseket generálva. Keleten súlyosabb a helyzet: a görögöknél az erőszakos akcióktól sem visszariadó Arany Hajnal harmadik lett az idén, Magyarországon pedig a Jobbik immár ott liheg a Fidesz sarkában, és cukiság-kampányával igyekszik elfogadhatóbbá tenni magát az elmúlt 25 évben csalódott lakosság előtt.
De vajon van-e még alapvető különbség a nyugati és kelet-európai szélsőségesek között vagy "összenő, ami összetartozik", végül megtalálják egymást az egyre erősebb idegen- és bevándorló ellenes közhangulatban?
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
