A görög adósságválság és a világméretű klímaváltozás témakörei szintén szerepelnek a találkozó napirendjén.

A korábban G8-nak ismert csúcstalálkozóról Oroszországot a Krím félsziget tavalyi bekebelezése óta kizárták.

Vladimir Putyin személye a megbeszélések során a figyelem középpontjába kerül, mert tartani lehet attól, hogy az orosz elnök szándékosan fokozza a katonai feszültséget Kelet-Ukrajnában.

A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy a lázadók támogatására csapatokat küld Kelet-Ukrajnába. Ezt a vádat sok elemző ismétlődően megfogalmazza. Moszkva tagad, és azt állítja, hogy az ott harcoló minden orosz katona önkétes.

Nincs mitől tartani

Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok egy új megállapodást szeretne. Ennek részeként támogatást ajánlanak azoknak az EU-tagországoknak, amelyek bizonytalanok a Moszkva elleni, az orosz gazdaságnak kárt okozó szankciók további fenntartása tekintetében.

A Nyugat, az orosz beavatkozással kapcsolatos aggodalmakra válaszolva, fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európa országaiban.

Putyin elnök viszont szombaton azt mondta, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést és „más gondok kezelésével van elfoglalva".

A Corriere della Sera olasz újságnak Putyin azt mondta: „Csak egy őrült, és ő is csak álmában képzelheti, hogy Oroszország váratlanul megtámadja a Nato-t. A világ olyan hatalmas mértékben megváltozott, hogy ma már józan ésszel el sem lehet képzelni egy ilyen nagyszabású katonai összecsapást."

A G7 csúcstalálkozó előtt tüntetők ezrei vonultak a közeli város, Garmisch Partenkirchen utcáin, akik esetenként össze is csaptak a kivezényelt rendőrökkel.

A rendezvény biztonságára 17 ezer egyenruhás ügyel.

Számos tüntetőt sérülésekkel szállítottak kórházba, az események azonban a korábbi csúcstalálkozókhoz képest jóval szelídebbnek bizonyultak.

Az esemény házigazdája, Angela Merkel német kancellár az Egyesült Államok elnökét, Barack Obamát, a japán miniszterelnököt, Shinzo Abét, az Egyesült Királyság miniszterelnökét, David Cameront, a francia elnököt, Francois Hollande-ot, valamint Kanada és Olaszország miniszterelnökeit, Stephen Harpert és Matteo Renzit látja vendégül Bajorországban.

Angela Merkel szeretné, ha a csúcstalálkozó során megvitatnák átfogó reformtervét azokról a világméretű lépésekről is, amelyeket az Ebolához hasonló járványok esetében kellene alkalmazni.

Merkel át szeretné szervezni Egészségügyi Világszervezet és új irányokat adni az intézmény tevékenységének, amely az Ebola-járvány idején eléggé eszköztelennek bizonyult. Elképzelése szerint létre kellene hozni egy nemzetközi orvos és tudós-csoportot, amely jövőbeni válságok esetében bevethető lenne.

David Cameron ismertetni fogja a „betegségeket felderítő" csapatra vonatkozó terveit, amely új fertőzések azonosítása céljábólbárhol bevethető lenne.

A csúcstalálkozó résztvevői Nigéria, Tunézia és Irak vezetőivel hétfőn várhatóan áttekintik az olyan csoportok, mint az Iszlám Állam, illetve a Boko Haram által képviselt katonai fenyegetés kérdéskörét. Ezek az országok abba a körbe sorolhatóak, amelyeknek a G7 tagjai helyszíni segítséget szeretnének nyújtani problémáik megoldásához.

http://www.bbc.com/news/world-33038788