A baloldali-zöld-liberális frakcióknak önmagukban szűken ugyan, de nincs többségük a strasbourgi patkóban, a 751 mandátumból 362-t bírnak. A többpárti határozati javaslat megszavazásához más képviselőcsoportok vagy a függetlenek soraiból is szükség lenne voksokra. A Fidesz-KDNP képviselőit is tagjai közt tudó néppárti frakció és a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) külön javaslatot terjesztett a plénum elé.

A baloldali-liberális-zöld javaslatról való szavazást megelőzően még a képviselők által benyújtott módosító indítványokról is szavaznak, így a szöveg még változhat.

A "magyarországi helyzet" megjelölés alatt a frakciók a májusi plenáris vitához hasonlóan két témára összpontosítanak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra.
A közös javaslat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.

"A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - áll a javaslatban, amely nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

A többpárti szövegtervezet elítéli, hogy a miniszterelnök több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, de a tervezet tudomásul veszi, hogy a kormányfő tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását. A határozati javaslat kiemeli, hogy a kormányfőnek felelőssége van az unió alapértékei tiszteletben tartásának előmozdítása terén, s jó példát kell mutatnia.

A nemzeti konzultáció kérdésében a javaslat rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi viszont, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása.

A többpárti javaslat immár nem csak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is elítélné.

"(Az Európai Parlament) nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között" - áll a plenáris elé kerülő többpárti tervezetben.

A javaslat emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú részvevői.

A dokumentum minden tagállam részéről konstruktív hozzáállást szorgalmaz, kiemeli, hogy minden tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, s minden jogszabályuknak tükrözniük kell az európai értékeket, amelyekkel összhangban kell állniuk. A tervezet ezzel kapcsolatban elítéli, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbb magyarországi eseményekre, s mind a minisztereket, mind az állam- illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.
A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri.

Ezzel összefüggésben a határozati javaslat arra ösztönözné a bizottságot, hogy készítsen mélyreható jelentést Magyarországról még az idei év szeptemberéig, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.

A közös javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, s a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezi a szöveg, de továbbra is a konzultáció visszavonását sürgeti.
A néppárt által előterjesztett határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt a halálbüntetésről, amely az egész társadalmat megdöbbentette, és pár nappal később tudatta az EP-vel, hogy a kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.

A tervezet, s immár a többpárti javaslat is, kitér arra, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak. A néppárt azt is hangsúlyozza, hogy a konzultáció fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak. Nem mulasztja el megemlíteni, hogy Magyarország "példátlan migrációs kihívással néz szembe" a Nyugat-Balkánon át érkező menekülthullám miatt.
A szöveg rögzíti a tagállamok jogait, hogy konzultációt kezdeményezzenek a polgáraikat érintő kérdésekről. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az elindított konzultáció nyelvezete "erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan".

A dokumentum a jobb- és baloldali szélsőségeseket is elítéli, valamint, hogy "demokratikus pártok populista érvekkel igyekeznek szembeszállni szélsőséges pártokkal".

Kapcsolódó cikkek