A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat és magyar várostervező, mérnök és közlekedéstervező szakértő partnerei által elkészített dokumentum mindhárom felsorolt megállapítást alátámasztotta gazdasági és sportszakmai indokokkal.

Az 1300 oldalas tanulmány szerint az olimpia gazdasági előnyei, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, a szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető. Amellett, hogy a játékok rendezésének gazdasági mérlege egyértelműen pozitív, az esemény megszervezése "segítené Magyarország felzárkózását Nyugat-Európához, a magyar életszínvonal közelítését a nyugatihoz."

A gazdasági hatások a játékokat megelőző években, az olimpia heteiben, valamint az azt követő években jelentkeznek rövid és hosszú távon.

A tanulmány szerint 2015 és 2025 között évente átlagosan a költségvetés fél százalékát tennék ki az olimpiai befektetések, így a rendezés az ország számára gazdasági-pénzügyi szempontból megvalósítható, valamint bőven finanszírozható és megtérülő befektetést jelent.

A dokumentum leszögezi: "csak garantált haszon esetén kell befektetni", vagyis csak akkor, ha biztosan lehet számítani a profitra és az eredményekre. Az ötkarikás befektetések csak akkor vetődnek fel, ha Magyarország 2017-ben megkapja a rendezési jogot, e nélkül "egyetlen fillér rendezési kiadás sem merül fel." Ha Budapest pályázata sikeres lesz, akkor viszont nemcsak a "finanszírozható mértékű befektetés jelentkezik, hanem az olimpia gazdasági és társadalmi előnyei is valóságosak lesznek."

A tanulmány megállapította, hogy a rendezés az országnak hosszú távon megtérülő program, több mint megvalósítható vállalkozás, mert a gazdasági előnyök és hasznok egyértelműen meghaladják a költségeket. A dokumentum 7 fontos gazdasági előnyt emel ki: a munkahelyteremtő hatást, az állami költségvetés olimpiai bevételeit (1100 milliárd forint), a gyorsabb gazdasági növekedést, a háztartások többletbevételét, a megnövekedett turisztikai bevételeket, az ország versenyképességének növekedését, az európai uniós fejlesztési források hatékonyabb felhasználását, illetve Magyarország és Budapest ismertségének és jó hírének erősödését.

A tanulmány a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai viszonyok alapján egyértelműnek tartja, hogy az ország és a főváros esélyes pályázó, ráadásul "a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 reformja, a gazdaságos olimpia programja pont azzal a céllal született meg, hogy utat nyisson a Budapest méretű nagyvárosok olimpiarendezése előtt." A dokumentum kiemeli: könnyen előfordulhat, hogy a magyar pályázat lesz egyedüliként az, amely az Agenda 2020-nak köszönheti jogosultságát. A tanulmány kitér arra is, hogy Magyarország a NOB egyik alapító tagja, az 1895-ben létrejött MOB pedig a világ egyik legrégibb nemzeti olimpiai bizottsága, a magyarok eredményei pedig kiemelkedőek, 168 aranyéremmel nyolcadikak az összesített éremtáblázaton, amelynek első 10 helyezettje közül eddig csak itt nem rendeztek még nyári játékokat.

A tanulmány megállapította, hogy az ország két tényező miatt alkalmas a 2024-es rendezésre. Az egyik az olimpiától teljesen független fejlődési pályája, a másik pedig az Agenda 2020, amely könnyít a rendezés feltételein. A dokumentum szerint Magyarország 2024-re az olimpiától függetlenül elér egy fejlettségi állapotot, amelynek köszönhetően szinte teljesen alkalmas lesz a rendezésre, ehhez pedig hozzájárul még a 2012 óta felgyorsult sportlétesítmény-fejlesztési program, amelynek eredményeként 2017-ben Győrben Európa Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) kerül sor, Budapest pedig 2017-ben vizes-világbajnokságnak, 2020-ban labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseknek ad otthont.

A tanulmány úgynevezett masterplanje, az olimpiai falut és a központi létesítményeket figyelembe véve, dél-budapesti helyszínt javasol. Egyben nemzeti olimpiával, azaz vidéki helyszínekkel is számol, s 2024. július 19-augusztus 4-i időpontot tart megvalósíthatónak. A tanulmány illeszkedik Budapest hosszú távú városfejlesztési terveihez, "használja és hasznosítja a Dunát".

A dokumentum szerint tehát "az infrastrukturális feltételek 2024-re lényegileg olimpia nélkül is adottak lesznek, és a szükséges sportlétesítmények zöme is elkészül addig, az olimpiarendezés szándékától függetlenül", ugyanakkor "az olimpiaspecifikus fejlesztések kizárólag az olimpiarendezés biztos tudatában lesznek szükségesek, és a döntést követő 7 esztendőben megvalósíthatóak."

A tanulmányban az áll, hogy "a kisebb és olcsóbb olimpia, az országon belüli több helyszín, a több-országos rendezés lehetősége, az elmúlt 10 év elvégzett, és a következő 10 év elhatározott infrastrukturális, közlekedési és sportlétesítmény beruházásai, az Európai Unió által 2014-2020 között biztosított fejlesztési források, a költségvetési egyensúly, a megindult gazdasági növekedés együtt teszik reális céllá a budapesti olimpiát."

A tanulmány az olimpiai terv jellemzői között sorolja fel az Agenda 2020-hoz való illeszkedést, az igazodást Budapest olimpiától független fejlesztési terveihez és a 2014-2020-as EU-s fejlesztési források felhasználásához, a teljes utóhasznosítást és fenntarthatóságot, a szakmai párbeszédet, valamint a MOB által indított és most is zajló "Társadalmi párbeszéd az olimpiáért" elnevezésű programot.

A tanulmány készítői "feltételezték az átlag 3 százalékos gazdasági növekedést tartalmazó gazdasági pálya fennmaradását és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását."

Kapcsolódó cikkek