Mennyit fizetett Pákh a Golgotáért?
Figyelő Online
- VARGA ZSOLT
2015.06.13 07:00
A fél ország azt találgatja, mennyit fizetett Pákh Imre a Golgotáért. A Figyelő megmondja.
A Munkácsy-trilógia utolsó külföldi tulajdonban lévő darabjáért, a Golgotáért a Magyar Nemzeti Bank csak 6 millió dollárt akar fizetni, ezzel szemben annak tulajdonosa, Pákh Imre 9 millió dollárt kér érte, de nem önmagában, hanem egyúttal a tulajdonát képző 52 Munkácsy festményt is letétbe helyezné. Pákh Imre azt mondja, hogy nem akar bukni az üzleten. Amikor viszont azt kérdezik tőle, mennyiért vette a Golgotát, titoktartásra hivatkozik. Mondván, az eladó nem hatalmazta fel, hogy a pontos árat elárulja. Így viszont csak a sötétben tapogatózhatunk, mennyiért vette meg a magyar származású amerikai műgyűjtő Munkácsy Mihály örökbecsű festményét.
Az nem titok, mondhatni közismert, hogy a Golgotát Pákh Imre az ugyancsak magyar származású amerikai műgyűjtőtől, Julian Becktől, azaz Bereczki Csabától vásárolta meg 12 évvel ezelőtt. A Figyelő Online az eladóhoz fordult, hiszen Pákh Imre rá hivatkozva akart üzleti titkot tartani. Julian Beck rövid gondolkodás után kimondta az eddig titkos számot: „ Hétmillió dollárt kaptam a Golgotáért.", majd hozzátette: „Ha az ember kimond egy ilyen számot, nem beszél a levegőbe. Ha Magyarországon tartanak az adóhivataltól, akkor Amerikában százszorosan." Amikor rákérdeztünk, hogy tudomásunk szerint ennek az összegnek a töredékéért szerezte meg korábban, csak annyit mondott a manhattani műkereskedő, hogy nyilván nem vagyunk tisztában a nemzetközi műkereskedelemmel, ahol egyfolytában mozognak az árak. Az tény, hogy Munkácsy Mihály egyike azon kevés festőknek, akiknek már életükben is vagyonokat adtak egy-egy festményükért.
Természetesen ezek után megkérdeztük Pákh Imrét is, aki csak annyit mondott, örül, hogy nem neki kellett kimondania a bűvös számot.
Pákh Imre korábban azt nyilatkozta, hogy a vevőként jelentkező Magyar Nemzeti Banknak, pontosabban annak alelnökének, Gerhardt Ferencnek megmutatta az adásvételi szerződést, és a banki utalási bizonylatot. Kíváncsiak vagyunk, a Magyar Nemzeti Bank mivel érvel, amikor a 12 évvel ezelőtti vételi árnál - az inflációt se számolva - kevesebbet akar fizetni a Golgotáért.
A beszélgetés során Julian Beck még egy fontos információt megosztott a Figyelő Online újságírójával. Annak idején a Golgotát a Magyar Nemzeti Múzeumnál azzal a feltétellel helyzete letétbe, hogy a magyar állam kiviteli kötelezettséget vállalt rá, azaz visszaviheti Amerikába. Ha mindez igaz - márpedig nincs okunk kételkedni Beck úr dokumentumokkal alátámasztott szavaiban -, akkor a Miniszterelnökség igencsak nehéz és kellemetlen helyzetbe kerülhet, hogy levédette a képet, megakadályozva, hogy azt külföldre vigyék. Pákh Imre amerikai ügyvédei dörzsölhetik a tenyerüket, ha a Golgota tulajdonosa úgy dönt, hogy nemzetközi bírósághoz fordul, attól tartunk, ilyen könnyű ügyük már régóta nem volt. A baj csak az, hogy a számlát a kormány megint csak az adófizetők forintjaiból állja majd.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.