Az uniós igazságszolgáltatás szerint a 2012-ben elindított program nem haladja meg az EKB monetáris politikai hatásköreit, és nem sérti a tagállamok monetáris finanszírozásának tilalmát.

Az EKB három évvel ezelőtt annak érdekében indította el az úgynevezett OMT-programot, mert úgy találta, hogy akkoriban az euróövezethez tartozó különböző államok államkötvényeinek kamatlábai nagyon eltértek egymástól és erősen ingadoztak.

Frankfurt szerint pedig ezt nem csak makrogazdasági különbségek okozták, hanem az euróövezet esetleges felbomlásának veszélye miatt alkalmazott túlzott kockázati kamatfelárak is.

Az EKB úgy ítélte meg, hogy ezek a különbségek és ingadozások jelentősen gyengítették az uniós központi bankok monetáris politikájának gazdaságra gyakorolt hatását, mert a különféle országokban különféle refinanszírozási feltételek alakultak ki a bankok számára, és emiatt a hitelezés költségei is nagy különbségeket mutattak az egyes tagállamokban.

Az EKB szerint a program puszta bejelentésének lélektani hatása is elegendő volt a kívánt hatás eléréséhez, az EKB ugyanis mind a mai napig nem hajtotta végre valójában az OMT-t. Az OMT elleni panasz Németországból érkezett, a luxembourgi uniós bírák elé a német alkotmánybíróság utalta az ügyet, ahova több alkotmányjogi panaszt is benyújtottak, mert a felperesek szerint az EKB túllépte hatáskörét és tiltott monetáris finanszírozásba kezdett az OMT-vel.

A bírák ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy miután az euróövezetben a monetáris politika területén az uniónak és így az EKB vezette európai központi bankok rendszerének kizárólagos jogköre van, az OMT pedig a monetáris politika eszköze, ezért az uniós jegybanki rendszer nem lépi túl hatáskörét, ha ilyen programot hoz létre és hajt végre. A bírák külön kiemelik, hogy az OMT az uniós monetáris politika egységének megőrzését szolgálja, valamint miután a célja a monetáris lépések megfelelő gazdasági hatásainak érvényesítése, ezért a jegybank elsődleges célja, az árstabilitás fenntartásának elősegítésére is alkalmas.

Az ítéletről készített sajtóközlemény tanúsága szerint a bírák úgy ítélik meg, hogy veszélybe kerülhetett volna a monetáris politika egysége, ha a jegybank lépései a különféle országokban más-más mértékben vannak hatással a gazdasági folyamatokra és az árszínvonalra. Ezt a bírák szerint akkor sem lehet kétségbe vonni, ha az OMT a gazdaságpolitika hatáskörébe tartozó eredménnyel is járt, megerősítette az euróövezet gazdasági stabilitását.

A bíróság azt is megállapítja, hogy a másodlagos piaci kötvényvásárlás az uniós szerződésben lefektetett lehetséges monetáris politikai eszközök egyike, az uniós szerződés ezt kimondottan lehetővé teszi, ugyanakkor nem tekinthető gazdaságpolitikai intézkedésnek még akkor sem, ha közvetett hatással van bizonyos gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A bíróság rámutat: az uniós központi bankok rendszere az árstabilitás veszélyeztetése nélkül támogathatja az általános gazdaságpolitikát.

Az ítélet szerint az OMT az arányosság elvét sem sérti, főleg éppen amiatt a feltételrendszer miatt nem, amely korlátozza alkalmazásának lehetőségeit.A tiltott monetáris finanszírozással kapcsolatban a bíróság megjegyzi, hogy a másodlagos piaci kötvényvásárlásnak nincs olyan hatása, mintha az EKB közvetlenül az államoktól vásárolna kötvényeket, ami maga a tiltott monetáris finanszírozás. A jegybankok nem nyújthatnak támogatást az államoknak, de az nem kizárt, hogy korábban kibocsátott értékpapírokat vásároljanak a tagországok hitelezőitől.

"E felvásárlások nem használhatók arra, hogy kijátsszák a tagállamok monetáris finanszírozása tilalmának célját, amely cél arra irányul, hogy a tagállamokat hatékony és eredményes költségvetési politika folytatására ösztönözze, elkerülve hogy az államháztartási hiány monetáris finanszírozása vagy a kormányok pénzpiacokhoz való kiváltságos hozzáférése a tagállamok túlzott eladósodásához vagy túlzott hiányhoz vezessen. Így, amikor az EKB a másodlagos piacokon szerez meg államkötvényeket, a beavatkozását olyan biztosítékok közé kell ágyaznia, amelyek garantálják a monetáris finanszírozás tilalmával való összeegyeztethetőségét" - szögezi le a bíróság.

A bírák hangsúlyozzák, hogy el kell kerülni, hogy hitelezők annak tudatában vásároljanak államkötvényeket a tagországoktól, hogy az EKB az OMT keretében úgyis megveszi majd tőlük, mert így közvetve megvalósulna a tiltott monetáris finanszírozás. Úgy vélik ugyanakkor, hogy Frankfurt kellő biztosítékokat adott, hogy ez nem fog bekövetkezni.

Az OMT keretében olyan tagállam kötvényei vásárolhatóak meg, amely mentőcsomagot kapott az erre létrehozott uniós alapoktól, rendben végrehajtja az ahhoz kapcsolódó reformprogramot, képes teljes mértékben visszatérni a piaci alapú finanszírozáshoz, valamint, ha a másodlagos piac a makrogazdasági mutatók által indokoltnál jelentősebb felárakat alkalmaz a szóban forgó 1 és 3 éves lejárati idejű állampapírok esetében.

Kapcsolódó cikkek