Létszámcsökkentés korábban csak akkor volt, amikor esett a piac. Legsanyarúbb a részmunkaidősök helyzete, kismamaként, diákként dolgozni mostanság különösen rossz a boltokban. Már ameddig még van munkahelyük. És sok túlóra is volt áprilisban.

Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	341.963	341.419	339.750	- 2.213
ezen belül kiskereskedelem*	182.239	181.640	179.818	- 2.421

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	281.281	281.732	281.028	- 253
ezen belül kiskereskedelem*	137.779	137.990	137.157	- 622
élelmiszer kiskereskedelem	77.954	77.919	77.615	- 339
iparcikk kiskereskedelem*	59.825	60.071	59.542	- 283
ruházati kiskereskedelem	9.677	9.687	9.562	- 115
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	11.617	11.687	11.654	+ 37
elektronikai, villamos készülék, vasáru	11.274	11.337	11.351	+ 77
különféle vegyes iparcikk	22.891	23.024	23.005	+ 114

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem	60.682	59.687	58.722	- 1.960
ezen belül kiskereskedelem*	44.460	43.650	42.661	- 1.799
élelmiszer kiskereskedelem	24.208	23.769	23.393	- 815
iparcikk kiskereskedelem*	20.252	19.881	19.268	- 984
ruházati kiskereskedelem	4.792	4.616	4.532	- 260
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	3.306	3.212	3.069	- 237
elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb	3.252	3.243	3.114	- 138
különféle vegyes iparcikk	6.558	6.455	6.183	- 375

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

2015. áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

Kapcsolódó cikkek