-Szlovénia sokáig éllovas volt a térségben. A pénzügyi válság azonban súlyosan érintette az országot, és úgy tűnik, azóta kicsit módosítottak a korábbi irányokon. Korábban Szlovénia inkább nyugat-európai országként definiálta magát, most mintha felfedezte volna közép-európai gyökereit. Jól látjuk ezt?
-Szlovénia 2008-ig sikeres ország volt, az életszínvonal magas volt, és ez a válság után sem változott lényegesen. A jelenlegi gazdasági adatokkal elégedett vagyok. Ehhez tudni kell, hogy 2009-ben 9 százalékkal esett a GDP, aminek fő oka az volt, hogy exportorientált ország vagyunk, és a válság a fő exportpiacainkat érintette. Amikor az EU-n belül megindult a növekedés, akkor az nálunk is éreztette a hatást. Tavaly az utolsó negyedévben 3 százalékos volt a növekedés, idén pedig 2,1-2,3 százalékra számítunk. A 14 százalékos munkanélküliség is csökkent 9,5 százalékra.

Szlovénia kijutott a válságból, de figyelni kell arra, hogy a nemzetközi helyzet, különösen az ukrán válság miatt, bizonytalan. Ami az identitásunkat illeti, most tárgyaljjuk a külpolitikai stratégia tervezetét, amely Szlovéniát több arcú országként definiálja. Az alpesi és a mediterrán arcunk mellett fontos az erős kapcsolat a Nyugat-Balkánnal, de ugyanakkor van egy közép-európai arcunk is. Külpolitikánk mindezt magába foglalja. Tény, hogy 24 évvel ezelőtt az EU-s dimenziót helyeztük előtérbe, a mediterrán, a közép-európai és a nyugat-balkáni viszonyrendszer háttérbe szorult, mert a függetlenségünket szerettük volna kihangsúlyozni. Most, hogy a térség legtöbb állama az EU tagja, a közép-európai elemre is összpontosíthatunk.

-Mintha módosulna az irányvonal a gazdaságpolitikában is. Korábban Szlovénia ódzkodott a privatizációtól, még ma is az állam a legnagyobb munkaadó és a legfőbb tulajdonos. Most azonban több vállalat privatizációja is szóba került. A hírek szerint sikerült megállapodni a Telekom Slovenije eladásáról. Jobban nyitnak a külföldi tőke felé?
-A kormány 2013-ban elfogadott egy privatizációs listát, amelyen 15 vállalat szerepel. Köztük van a Telekom Slovenije is. A magánosítással kapcsolatban két vélemény uralkodik a szlovén politikában. Az egyik szerint nem szabad eladni, meg kell védeni a nemzeti érdekeket. A másik hozzáállás szerint mindent el kell adni, mert az állam rossz gazda. A Telekom Slovenije eladásáról nagy vita folyik. A lehetséges vevő, a Cinven első ajánlatát május végén egy új ajánlattal módosította, így nem tudni, hogy melyik az érvényes. A lehetséges befektetőnek a Nyugdíjasok Pártjának a javaslatára külön garanciákat is kell vállalnia arra nézve, hogy fenntartja a Telekom tulajdonában levő Soline nemzeti parkot is.

De nagy vita várható a Triglav biztosítótársasággal kapcsolatban is. Ez korábban a privatizációs besorolás szerint a stratégiai cégek közé tartozott, amit nem lehet eladni, de egy olyan kormányülésen, amelyen én nem voltam jelent, megváltoztatták a besorolását. A parlamenti jóváhagyási folyamatban a Nyugdíjasok Pártja módosító indítvánnyal szeretne ezen változtatni. 2007-ben népszavazáson döntött az ország arról, hogy e cég részvényeinek a 33%-a a a nyugdíjalapokhoz kerül, így a nyereség is a nyugdíjalapokat illeti. . A Triglav ráadásul jól működő profitábilis cég, nem kellene eladni. A pártom fontosnak tartja, hogy a stratégiai, energetikai és infrastrukturális cégek maradjanak állami tulajdonban. Olyan vállalatoknál, ahol a stratégiailag fontos fejlesztéseket Szlovénia nem tudja önerőből megoldani, ott szükséges a stratégiai befektető bevonása, hogy biztosítva legyen a vállalat jövője és versenyképessége. Ilyen eset volt a ljubljanai repülőtér, amelyet a német Fraport vásárolt meg.

- Hogy látja a kétoldalú, szlovén-magyar kapcsolatokat?
-Magyarország a 6. legnagyobb kereskedelmi partnerünk, évi 1,7 milliárd eurós forgalommal. Várjuk a magyar befektetőket, a logisztikában, a közlekedésben, a turizmusban vagy akár az energetikában is együtt tudnánk működni. Kulcsfontosságú a koperi kikötő fejlesztése, ami iránt többek között a dél-koreai autógyárak is érdeklődnek. A kikötő áteresztő képessége jelenleg 18 millió tonna, de igény lenne akár 40 millió tonna áru szállítására. Mindenképpen fejlesztenünk kell a vasúti közlekedést, a magyar határ felé is, illetve Koper és Divaca között a hálózatot. Sok a tartalék a turizmusban is, tavaly 15 százalékkal több magyar turista látogatott hazánkba, mint egy évvel korábban.

-Szlovénia a térségből az elsők között csatlakozott az eurózónához. Milyenek a tapasztalataik? Megérte? A miniszterelnökük nemrég keményen bírálta a görög kormányt a hálátlanságuk miatt.
-Jó döntés volt az eurócsatlakozás, függetlenül a válságtól. Az euró arra kényszerít, hogy tiszteletben tartsuk a szabályokat és hogy az adott ország a saját lehetőségei szerint éljen. Csökkenteni kell a deficitet, a válság idején ez 5,5 százalék volt, ma 2,9, és 2016-ra 2,4 a cél. Az eurócsatlakozás mérlege összességében pozitív, még ha a lakosság számára olykor kemény intézkedésekkel is járt, de a közös valutától senki sem akar megszabadulni.

Ami a görögöket illeti, elégedetlen vagyok Görögországgal, mert nem törekszenek arra, hogy a szükséges reformokat végrehajtsák. Az új görög kormány azt szeretné, ha leírnák vagy átütemeznék az adósságot, de mi a legnehezebb időben közel 300 millió euróval támogattuk Görögországot. Ez az az összeg, amennyivel a nyugdíjkasszát kell évente kipótolni. Ha most a görögök adósságát leírják, akkor mi is elvárhatnánk ugyanezt.

- Hogy látják az ukrán válságot és az európai szankciókat?
- Kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása illetve a minszki megállapodás mellett. De érdekünk az is, hogy mielőbb visszaálljon a normális viszony Oroszországgal. Tiszteletben tartjuk a szankciókat, de a kereteken belül szeretnénk fenntartani az együttműködést: évi közel másfél milliárd dollár a kereskedelmi forgalmunk. Ráadásul nekünk nincs keserű orosz történelmi tapasztalatunk.

- Ön a Nyugdíjasok Pártját vezeti. Nem tart attól, hogy ha túlságosan kiállnak a nyugdíjasok érdekei mellett, azzal generációs konfliktust robbanthatnak ki a fiatalokkal?
- Nem tartom magunkat generációs pártnak. Nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő nyugdíjasainak érdekeit is képviseljük. Azért küzdünk, hogy a jelenlegi fiataloknak is legyen még nyugdíjuk.

Kapcsolódó cikkek