- Ön elsősorban politikatudományi tevékenységéről ismert. Erről a területről szokták azt mondani, hogy nem lehet eleget olvasni hozzá. Mit olvasott legutóbb?
- Emberemlékezet óta kétlaki vagy vagyok. Egyszerre érdekel a politikatudomány és a történelem. Történészi énem persze csak másodlagos a politológusihoz képest, de azért hobbinál jóval több. Ha azt kérdezi, milyen történeti munkát olvastam mostanában, akkor egy magyar nyelvű könyvet említenék, amelyet a 20. század elejének-közepének világhírű holland kutatója, Johan Huizinga írt: Hogyan határozza meg a történelem a jelent? Ez a könyv már a címével is bevonzza az embert, hát még, ha belelapoz. Az egyik tanulmánynak például ez a címe: Hollandia szellemi ismérve. Létezik ilyesmi? Hogy egy országnak, amely ráadásul nyugati különleges ismérve van? Nagyon érdekes szöveg.

- És politika tudományi fronton mit érdemes ma kézbe venni?
- Meghatározó énem a politológusi. Kutató vagyok, politológiai tárgyú munkákat szeretek olvasni és írni, ilyesmikről gondolkodom folyton, és nem ritkán ilyesmikkel is álmodom. Most például egy könyvet írok, s néha felriadok arra, hogy álmomban fejezeteket csereberélek. A politikatudomány hatalmas forrongásban van a világon. Egy kicsit olyan kor ez, mint a '80-as évek vége, a '90-es évek eleje, amikor a máig érvényes fogalomkészletet megalkotta a tudományunk. Egyre másra jelennek meg a jobbnál jobb könyvek, s fantasztikus a folyóiratok termése. Előkerülnek például olyan fogalmak, amelyeket az elmúlt 25 évben nem is használtunk. Írtam már a Figyelőnek a geopolitika reneszánszáról. Bár nem vagyok közgazdász, de látom, milyen felfutásban van egy hasonló fogalom: a geoeconomics. Most mégis a Government and Opposition című folyóirat 2015-ös tematikus számát ajánlom, amely a demokrácia helyzetéről szól. Ha valaki regisztrál a folyóirat internetes oldalán, ingyen elolvashatja az összes cikket. Ebből a folyóiratból ismét csak egy holland szerző, Renske Doorenspleet: Where Are the People? A Call for People-Centred Concepts and Measurement of Democracy című tanulmányát ajánlom. Ahogy a dolgozat címe is jelzi, a szerző azt a zavarba ejtő kérdést firtatja, hogy hol vannak az emberek, van-e helyük az embereknek egy demokráciában, pontosabban a demokráciáról szóló elméletben. Mindez arra utal, kezd megváltozni a politikatudományi szemlélet.

Részletek a Figyelőben!

 

Kapcsolódó cikkek