Mindkét politikus interjúja a görög kampánycsend idején jelent meg.

A kiválás lehetőségéről szólva Wolfgang Schäuble megjegyezte: "hogy az euróval vagy átmenetileg anélkül" vészelik át ezt a helyzetet, "erre a kérdésre csak maguk a görögök tudnak válaszolni".Ugyanakkor "az is egyértelmű, hogy Görögország népét nem fogjuk cserbenhagyni" - fűzte hozzá a német pénzügyminiszter, nyilvánvalóan Görögország továbbra is fennmaradó EU-tagságára utalva.

Schäuble hangsúlyozta, hogy az euróövezet államai szigorúan betartják a valutaunió szabályait. "Egy közösség csak akkor működhet, ha a tagjai betartják a szabályokat. Ezzel együtt önkritikát kell gyakorolnunk: mi, németek és a franciák voltunk azok, akik 2003-ban elsőként megszegtük az euró stabilitási szabályait. Ez volt a bűnbeesés" - fejtette ki.

A német politikus szerint a görög bankszektor helyzete nem jelent fenyegetést Európa más pénzintézeteinek. "Még ha egész bankok omolnának is össze, a fertőzésveszély viszonylag csekély" - mondta, úgy vélekedve, hogy a piacok elmúlt napok fejleményeire adott visszafogott reagálása is azt mutatja, hogy a probléma kezelhető.

Schäubléval szemben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy "drámai üzenetekkel" reagáljon, ha a vasárnapi görög népszavazáson a "nem" hívei győznének. Egy elutasító döntés sem az euróövezet, sem a tárgyalások kapuját nem zárja be Athén előtt - fogalmazott a lengyel uniós vezető a Politico.eu című hírportálnak.

Tusk szerint a hitelezői program görög elutasítása persze "nyilvánvalóan szűkítené a tárgyalások mozgásterét". "Szeretném azonban előrebocsátani, hogy emiatt bizonyosan nincs szükség semmilyen drámai üzenetre..." - mondta, nyitva hagyva az Athénnal való tárgyalások folytatásának lehetőségét."A legfőbb célunk az, hogy megőrizzük egységesnek az euróövezetet" - tette hozzá az Európai Tanács elnöke az uniós ügyekkel foglalkozó portálnak.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter nem fukarkodott a drámai megfogalmazásokkal, egy szombaton megjelent nyilatkozatában "terrorizmussal" vádolta Görögország hitelezőit, akik szerinte "meg akarják alázni a görögöket". "Amit a görögökkel tesznek, azt úgy hívják, hogy terrorizmus" - jelentette ki az El Mundo című spanyol napilapnak nyilatkozva Varufakisz, aki amúgy is szabados hangvételéről ismert."Miért kényszerítettek bennünket a bankok bezárására? Hogy félelmet ültessenek az emberekbe. És amikor a félelemkeltésről van szó, ezt a jelenséget terrorizmusnak nevezik" - fejtette ki Varufakisz arról a politikáról, amit Athén hitelezői, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió folytattak.

Arra a kérdésre ugyanakkor, miért biztos abban, hogy a "nemek" népszavazási győzelme esetén is sikerül megállapodásra jutni a hitelezőkkel egy pénzügyi mentőcsomag feltételeiről, azt mondta, hogy a megállapodás elmaradása túl sokba kerülne minden félnek. "Mivel túl nagy a tét, úgy Görögország, mint Európa számára, biztos vagyok benne." Európa nem engedheti meg magának Görögország összeomlását - tette hozzá.

Varufakisz előzőleg egy Twitter-üzenetében rosszindulatú pletykának minősítette a Financial Times egyik cikkét, amely szerint a görög takarékoskodók számláiról 30 százalékot leemelhetnek az ország bankjainak feltőkésítése érdekében. A brit üzleti napilap egy ilyen művelet lehetőségéről szóló cikke "rosszindulatú pletyka, amelyet a görög bankszövetség vezetője cáfolt" - írta a közösségi portálon a radikális baloldali görög kormány pénzügyminisztere.

Kapcsolódó cikkek