A Szeged-medence Nyugat koncessziós területen végzett fúrás célja, hogy növekedjen a belföldön kitermelt kőolaj és földgáz mennyisége, és ezzel együtt az energiaellátás biztonsága. A szakember elmondta, a Forráskút dél 1-es jelű kútnál a fúrás 2542 méternél tart, ezzel elérték az első célobjektumot, egy miocén kori mészmárga réteget, amely alatt pedig egy másik célzóna, a triász korból származó dolomit réteg húzódik. A felsőben az előzetes felmérések alapján kőolaj, alatta pedig földgáz lehet.

A térségben az 1970-es évek közepétől kutattak eredményesen szénhidrogének után. Ezek a munkálatok tíz év után befejeződtek. A jelenlegi kutatás során a terület további szénhidrogén- potenciálját vizsgálják. A korábbi adatok és a területen a közelmúltban elvégzett háromdimenziós szeizmikus felmérés alapján elkészült a terület új geológiai modellje, amelyen kitűzték azokat a pontokat, ahol érdemes kutatófúrásokat végezni. Ezek közül az első a most készülő kút, amelyet jövőre egy hasonló követ - közölte a Mol-csoport munkatársa.

A kutat június eleje óta egy 250 tonnás dízel-elektromos berendezéssel mélyítik, az egyre szűkülő furatok falát pedig béléscsővel és cementezéssel biztosítják. Az elért rétegekből folyamatosan mintákat vesznek, amelyeket elemezve eldöntik, rejtőzik-e ott szénhidrogén. A csaknem három kilométeres végmélységet várhatóan egy hónap múlva érik el, ekkor kezdődhet el az ígéretes zónák tesztelése, hogy valóban képesek-e olaj vagy gáz kitermelésére - mondta Székely Szabó Tamás.

A község közelében az elmúlt évtizedekben egy tucatnyi kutat fúrtak, közülük többnél is szénhidrogént találtak. Néhány olajipari szempontból meddő lett, de a feltörő termálvizet a mezőgazdaság hasznosítja.

Kapcsolódó cikkek