brusszel


Paksi bővítés: hatalmas üzletet köthet az Alstom

Figyelő Online - Lőrincz Tamás, Belfort
2015.07.07  14:00   
mail
nyomtatás
A Figyelő információi szerint akár háromszáz milliárd forintos üzletet is kihasíthat az Alstom a Paks II beruházásból, ha elnyeri a gőzturbina sziget telepítésének lehetőségét. A cég azt reméli, hogy a fővállalkozó oroszok még az idén kiírják a turbinaszigetre vonatkozó tendert, valamint hogy megelőzik két riválisukat, a Siemenst és a Toshibát. A bizonytalanság viszont óriási: a titoktartás, a magyar kormány és az oroszok nem csak a közvéleményt tartják kétségek között, hanem a nagyvállalatokat is.
Milyen az oroszokkal és a magyar kormánnyal üzletelni? - szegeztük a kérdést Philippe Anglaret-nek, az Alstom üzletfejlesztési alelnökének, aki a paksi bővítés szakmai kérdései tekintetében többször egyeztetett már az MVM szakembereivel. Egy rövid lélegzetvétel után a kulturális különbségekről kezdett beszélni. Szerinte ugyanis a világ más részeihez hasonlóan Kelet-Közép-Európában is vannak eltérések, így más egy orosz vagy magyar féllel üzletelni, mint egy nyugat-európaival. A magyar kormány képviselőiről szólva kifejtette, hogy velük nem állnak kapcsolatban: „Csak a Miniszterelnökség alá tartozó paksi projektcégek vezetőivel tárgyalunk, azonban ezeken a megbeszéléseken kizárólag szakmai munka zajlik. Az eddigi tapasztalataink pedig kifejezetten pozitívak" - állította.

Gőzturbinát úsztathatunk Bárki nyerjen is, igen látványos lehet majd a paksi gőzturbina leszállítása. A több száz tonnás monstrumot ugyanis nem lehet a helyszínen összeszerelni, a szigorú előírások miatt egyben kell az erőműbe tenni. Ha az Alstom nyer, feltehetően a hajókon szállítják majd a turbinát a belforti üzemből egészen Paksig. A kedvező kép ellenére nincs elkényeztetve az a cég, amely indulni szeretne valamelyik paksi tenderen. Az Alstom a hivatalos kormányzati álláspont alapján úgy számol, hogy 2018-ban indulhat az erőmű építése, nekik a turbinák leszállításához és üzembe helyezéséhez nagyjából 5-6 évre van szükségük. Tájékoztatást azonban nem kapott a vállalat, jelenleg mégis abban reménykednek, hogy az oroszok még idén kiírják a gőzturbináról szóló tendert. A bizonytalanság tehát óriási: még a nagyvállalatok is csak találgatnak azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen feltételek mellett pályázhatnak a Paks II-n belüli beruházásokra.

Finn szálak

Információink alapján ráadásul igen sajátos lehet a döntéshozatali mechanizmus: ugyan a fővállalkozó Roszatom a felelős azért, hogy kulcsrakészen és megfelelő minőségben adja át az atomerőművet, ám bizonyos szakmai kérdésekben a magyar kormánnyal is egyeztetnie kell. Azaz nem világos az sem, hogy pontosan ki dönt majd a turbinasziget tenderének elbírálásakor.


A gőzturbina a reaktor által felhevített vízgőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítja át és meghajtja a generátort, amely az elektromos áramot termeli.

Az Alstom vezetői mindenesetre egyértelművé tették: amennyiben az orosz fél kiírja a tendert a gőzturbinákra, akkor megpályázzák azt. Az Alstom és a fővállalkozó Rosatomnak korábbról már közös leányvállalata is van (a szentpétervári székhelyű Alstom-Atomenergomash), ennek ellenére sem biztosak ugyanakkor abban, hogy ők kapják a jelentős megbízást. A finn atomerőmű bővítése azonban bizakodásra adhat okot, ott ugyanis a Roszatom az Alstom gőzturbináját javasolja, így könnyen lehet, hogy nálunk is ők lesznek a befutók. Paks esetében azonban még a német Siemens és a japán Toshiba is komoly aspiráns, így nem dőlhetnek hátra.

Évi 6,3 millió eurós nyereség?Az Alstom által ajánlott turbinaszigettel 2 százalékkal nagyobb teljesítmény érhető el, az előző generációs Alstom turbinákhoz képest. Mindemellett a vállalat által leszállított Arabelle típusú gőzturbinák 99,96 százalékos kihasználtsággal, mindössze négy órát állnak évente. „Ez a megbízhatósági szint, 0,5% terhelési tényező mellett, 60 euró/MWh áramárral számolva, évente akár 6,3 millió euró többletnyereséget jelenthet az erőmű üzemeltetője számára" - mondta Philippe Anglaret. A cég igen komoly tapasztalattal rendelkezik, a világon ugyanis minden harmadik atomerőműben Alstom gőzturbina működik.

Magyarok is jöhetnek
Az Alstom mindenesetre magyar cégek részvételére is számít, ha elnyeri Paks II. turbinaszigetének gyártási lehetőségét - mondta a Philippe Anglaret. A vállalat alelnöke példaként Paks I. korábbi felújítását hozta, amelyet szintén az Alstom oldott meg, méghozzá magyar cégek részvételével. Jelenleg is rendszeresen egyeztetnek magyar mérnökökkel, akikről a francia cégnek - a Roszatomhoz hasonlóan - igen jó szakmai véleménye alakult ki.

A hazai vállalatok bevonásával kapcsolatban Deák László az Alstom Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: a teljes projekt esetében - az építkezést is beleértve - 40 százalékos hazai részt írtak elő. Ez jelentős forrást jelentene a hazai vállalkozásoknak, ugyanis a turbinasziget költsége az építési munkálatokkal együtt elérheti a teljes erőmű költségének 20 százalékát, míg a turbina és a generátor jellemzően a teljes beruházás 7 százalékát teszi ki. Azaz - 4000 milliárdos teljes beruházási költséget alapul véve - az előbbi nagyjából 800 milliárd, míg az utóbbi körülbelül 300 milliárd forintos üzletet jelenthet Paks II. esetében.

Deák László elmondta, hogy az Alstom feltérképezte a magyarországi beszállítási lehetőségeket, és úgy látja, hogy több magyar cég is tudna valamilyen formában kapcsolódni a turbinasziget tervezői, gyártási és kivitelezői munkájába, illetve a későbbi szervizelésbe. Szerinte a gyártási munkák mellett, a magyar beszállítók nagyobb mérnöki tudást igénylő munkát is végezhetnek, amelyeknek sokkal nagyobb a hozzáadott értéke. A lehetséges magyar cégeket ugyanakkor nem nevezhette meg, mert titoktartási szerződést kötöttek.

Mi lesz, ha megveszi a General Electric az Alstomot? Ha megkapják a több mint 20 ország versenyhivatalának engedélyét, akkor még az idén lezárulhat a GE és az Alstom fúziója - mondta a Figyelőnek Bertrand Constensoux, az Alstom Atomerőművi berendezésekért felelős alelnöke. Az üzlet értelmében a GE 12,35 milliárd eurót fizet az Alstom erőművi - Hőerőmű, Megújuló Energiaforrások és Energiaátviteli Hálózat - üzletágaiért. Az Alstom közlekedési üzletága önálló vállalatként folytatja tevékenységét. Az Alstom Paks II-ben való potenciális részvételét valószínűleg nem befolyásolja az összeolvadás. Bár egy ekkora üzletnél már elvben akár az orosz-amerikai politikai viszony alakulása is tényező lehet...

Atomerőmű világpiac számokban

- Jelenleg üzemel: 437 blokk
- Építés alatt: 66 blokk
- Tervezett: 168 blokk (Paks is ide tartozik)
- Erőművel rendelkező országok száma: 48
- Elektromos áramtermelés hányada a világtermelésből: 12 százalék

Forrás: World Nuclear Association (WNA)

 

mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Kiegyezés a székely–holland sörháborúban

Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.

Bajban a taxisok réme

Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.

Alternatív valóságok

Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye 
a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.

Jönnek az automata áruházak

Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat.

top200