Az amerikai hadsereg csütörtökön nyilvánosságra hozta a tavaly óta tervezett újabb létszámleépítésének részleteit: a következő két évben 40 ezer katonát szerelnek le a szárazföldi erők, s ezzel a második világháború óta a legalacsonyabb szintre csökken majd az ott szolgálók száma.
A hivatalos bejelentés szerint a létszámcsökkentés a hadsereg mindegyik bel- és külföldi támaszpontját érinteni fogja. A legsúlyosabb leépítésekre mindazonáltal az Egyesült Államok területén belül kerül majd sor, csak Georgia, Washington, Texas, Alaszka és Hawaii államokban 13 ezer katonát szerelnek majd le. A 40 ezer katonán túl a hadsereg további 17 ezer civil dolgozóját is elbocsátják majd.
A lépések értelmében a most 490 ezer katonát számláló amerikai szárazföldi haderő létszáma 450 ezerre csökkenne a 2017-es költségvetési év végéig. Az intézkedésre a védelmi költségvetés csökkenése miatt van szükség.
A Pentagon tájékoztatása szerint a második világháború óta soha nem volt olyan alacsony a létszám, mint a leépítések után lesz. A 2001-es terrortámadások előtt 490 ezer katona szolgált a szárazföldi erőknél, majd 2012-re - az iraki és az afganisztáni háború miatt - 570 ezerre nőtt a létszám, azóta viszont folyamatosan csökken. Az amerikai média által megszólaltatott tisztek szerint a hadsereg a 450 ezres létszámmal még képes garantálni az Egyesült Államok biztonságát, ám ha további leépítésre kerülne sor, az már veszélybe sodorhatná az ország védelmét.
A csütörtöki bejelentésben márpedig az is szerepel, hogy ha a kongresszus nem akadályozza meg a védelmi költségvetésre vonatkozóan előírt automatikus korlátozások életbe lépését, akkor az évtized végéig további 30 ezerrel kell csökkenteni a katonák számát. (Az automatikus hadibüdzsé-korlátozást egy, 2011-ben, az adósságplafon megemelésével kapcsolatos akkori politikai csatározások során meghozott, az amerikai költségvetés kiegyensúlyozását célzó törvény írja elő.)
Korábban a Pentagon számos alkalommal bírálta a kongresszust, arra hivatkozva, hogy a törvényhozásban folyó költségvetési csatározások hátráltatják a fegyveres erők munkáját és veszélyeztetik az Egyesült Államok biztonságát.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.