Ezzel megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb, a számítások szerint mintegy 80 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette: nincs "Grexit", Görögország nem távozik az euróövezetből.

Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie a megállapodás értelmében - közölte Tusk, és megállapította: a döntés "esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete".

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie.

A görög parlamentnek szerdáig, vagyis július 15-ig kell kinyilvánítania egyetértését az euróövezeti csúcstalálkozón kimunkált megállapodással - közölte külön sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár.

Merkel arra is kitért, hogy a mintegy 50 milliárd eurós privatizációs alapból - amely alapban ott lesznek majd az újra feltőkésített bankok is - a görög adósságtömeget fogják csökkenteni.
Miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az Eurócsoport kész lehet arra, hogy szükség esetén hosszabb futamidőt állapítsanak meg a görög tartozásokra - mondta a kancellár.

Francois Hollande francia köztársasági elnök szintén a hitelek futamidejének meghosszabbítási lehetőségét emelte ki, mint a terhek elviselhetőbbé tételének lehetséges eszközét. Úgy vélekedett: az, hogy Görögország az eurózóna tagja maradhat, nem csupán a görögöknek, hanem egész Európának az érdekét szolgálja.

Hollande szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöktől "bátor választás" volt, amikor igent mondott a korábban beígérteknél is messzebbmenő reformkövetelésekre.

Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket - értékelte Ciprasz a csúcstalálkozó kimenetelét görög szempontból. "A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának" - fogalmazott a radikálisan baloldali Sziriza vezetője. Hangsúlyozta: a piacok meg fogják érteni, hogy lekerült a napirendről a "Grexit", vagyis Görögország távozása az eurózónából.

A csúcstalálkozó 17 órán át tartott, és ezzel - a tagállami legfelső vezetők szintjén - minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett. Az eddigi "csúcstartó csúcs" a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, a maga tizenhat órás ülésével.

Hétfőn kora reggelre két nyitott kérdésben kellet még megállapodásra jutni. Az egyik az, hogy Görögország szerette volna elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.

Az eurózóna pénzügyminiszterei már vasárnap egyetértettek abban, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.

Minden idők leghosszabb uniós csúcstalálkozója a mostani euróövezeti tanácskozás

Tizenhét órán át tartott a vasárnap délután kezdődött, hétfőn kora délelőtt zárult brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozó, és ezzel - a tagállami legfelső vezetők szintjén - minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett.

Az eddigi "csúcstartó csúcs" a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, amely tizenhat órán át tartott.

A görög adósságválság megoldása érdekében összehívott találkozó sajtóközpontja az uniós tanácsi intézmények központi székházában, a Justus Lipsius épületben volt. Az elnevezés Joest Lips - 1547 és 1606 között élt - holland jogfilozófus és filológus nevének latinosított változata.
Ennek az épületnek a nagy kiterjedésű átriumában várakozott az eseményre akkreditált újságírók többsége. Végeredmény híján hajnal felé a még ébren lévők leginkább már csak azzal ütötték agyon az időt, hogy fényképezték alvó társaikat és a képeket megosztották a közösségi portálokon.

Amikor kora délelőtt kiderült, hogy a csúcstalálkozón megszületett a megállapodás és az uniós vezetők perceken belül sajtótájékoztatót tartanak, a fáradt riporterek "megrázták magukat" és sietve összegyűltek a sajtóteremben.

A csúcstalálkozóról távozó résztvevők, politikai vezetők viszonylag kevésbé tűntek megviseltnek, mint az addig tétlenségre kárhoztatott tudósítók.

Megvan a megállapodás!
Hétfő reggel megszületett a megállapodás az előző délután megkezdődött brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására.Ezt az információt néhány perccel később Joseph Muscat máltai kormányfő is megerősítette, szintén Twitter-beegyzésben.

Nem sokkal ezután hivatalosan bejelentették, hogy az uniós vezetők perceken belül sajtótájékoztatót tartanak.

Donald Tusk, az euóövezeti - egyben az uniós - állam-, illetve kormányfők testületének elnöke azt közölte a Twitteren: "egybehangzó megállapodás született". Közlése szerint a megállapodással megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tágyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb pénzügyi támogatásról.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájákoztatón megerősítette: nincs "grexit", Görögország nem távozik az euróövezetből.





Tusk: szigorúak a feltételek; Lagarde: újraépíthető a bizalom

Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie a megállapodás értelmében - közölte az eurózóna-csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón Donald Tusk, az euróövezeti - valamint egyben az uniós - állam-, illetve kormányfők testületének az elnöke.

"A döntés esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete" - mondta.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie.

Erősödött az euró
Erősödött az euró, és estek az euróövezet perifériáján lévő országok államkötvény-hozamai hétfőn reggel arra hírre, hogy Brüsszelben maratoni tárgyalások után létrejött a megállapodás az európai hitelezők és az athéni kormány között a Görögországot kisegítő újabb pénzügyi mentőcsomag feltételeiről.

A közös európai pénz 0,3 százalékkal erősödött a dollárral szemben, megközelítve az 1,12-es szintet. Kora reggel 1,1140 körül alakult az árfolyama.A tízéves olasz és spanyol államkötvények hozama 2,10 százalékra esett, ez több mint 1,6 százalékos csökkenés péntekhez képest. Az ugyanilyen futamidejű német papír hozama meredeken, több mint 5 százalékkal, 0,94 százalékra nőtt. Ezzel a két déli állam papírjainak a német Bundhoz viszonyított hozamfelára (spread) a hétfő reggeli bő 130 bázispontról 110 bázispont közelébe csökkent.

Ázsia kivár

Egyelőre óvatosak az ázsiai piacok az új görög mentőcsomag feltételeiről szóló, Brüsszelben bejelentett megállapodással - mondta az IG piackutató vállalat stratégája.

Bernard Aw emlékeztetett: az egyezségről még szavazni fog a görög parlament, ilyen értelemben ez egyelőre nem tekinthető megkötött megállapodásnak. "A jó irányba tett helyes lépés" a hétfő reggel Brüsszelben megszületett egyezség, de a piaci reakciók egyelőre óvatosak - fogalmazott.

Ha a görög parlament megszavaz egy hosszú távú megállapodást, azt a piacok nagyon pozitívan fogják értékelni - mondta a szakértő.

 

Kapcsolódó cikkek