A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Eldőlt a felvételizők sorsa
Figyelő Online
2015.07.24 10:14
A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezren nyertek felvételt, ez lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Palkovics László elmondta, felsőoktatási szakképzésre 6500 hallgató nyert felvételt, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer. Az összesen felvett 72 ezer diákból 55 800-at állami ösztöndíjas helyre vettek fel.
Demográfiai oka van annak, hogy körülbelül 1500-zal kevesebb diákot tudtak idén felvenni, mint tavaly, csökkent ugyanis az érettségizők és felvételizők száma. Tavaly 72 ezren érettségiztek a felvételi előtt közvetlenül, az idén 89 ezren - közölte az államtitkár.
Palkovics László jelezte: a minimális ponthatár 280-ra emelése ahhoz vezetett, hogy a hallgatók komolyan vették a felkészülési időszakot, így a minimális ponthatár-növekedés nem okozott átrendeződést a szakok között.
Elmondta: képzési területek alapján az alapképzésre felvettek 17 százalékát műszaki, 16,3 százalékát gazdaságtudományi, 8,7 százalékát bölcsészettudományi, 8,6 százalékát informatikai, 5,6 százalékát jogi képzésre vették fel, pedagógusképzésre 11,3 százalékot, orvos- és egészségtudományra pedig 8,4 százalékot.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ismertette: tavaly az állami ösztöndíjjal támogatott nappali alap- és osztatlan képzésekre 32 ezren, idén a 72 ezer jelentkezőből 31 ezren kerültek be. A 105 ezer összes jelentkezőből 55 ezren jelöltek meg első helyen alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjjal támogatott képzést. Az összes jelentkezőt nézve az első helyen felvettek aránya 49 százalék, az alap- és osztatlan képzésben pedig 43 százalék.
Az alap- és osztatlan képzéseknél a legtöbb hallgatót a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vette fel (4590), ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, 3295), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE, 3160), a Debreceni Egyetem (DE, 3081) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE, 2099) követi. Tavaly is ez az öt egyetem vette fel a legtöbb hallgatót.
A helyettes államtitkár elmondta: nagy átrendeződés a legmagasabb pontszámú képzések között sem volt, továbbra is a hagyományos, klasszikusan népszerű szakokon a legmagasabb a ponthatár, a BME-n a mechatronikai mérnöki képzésen például 456 volt a ponthatár.
A legtöbb jelentkezőt továbbra is a gépészmérnöki szakra vették fel (1635), de ezernél több felvett hallgatója van a mérnökinfomatikus szaknak (1554), a villamosmérnökinek (1088), valamint az általános orvosinak (1056) is.
Hozzátette, 16 szakra előre meghatározták a minimumpontszámot, ezekre 10 756-an jelentkeztek első helyen, és összesen 12 443 hallgatót vettek fel (13,2 százalék). Volt 25 szak, amelynél a jelentkezők orientálása érdekében állapítottak meg ösztöndíjas minimális követelményt, ezekre a szakokra 12 402-en jelentkeztek első helyen, és végül 7180 hallgatót vettek fel (58 százalék). Két esetben csökkentették az előzetesen megállapított ösztöndíjas pontszámkövetelményt: a gyógyszerész szakon 15 ponttal, 385-re, a pénzügy-számvitel szakon 3 ponttal, 455-re.
Maruzsa Zoltán elmondta: kiemelt cél volt, hogy az informatikai, műszaki, természettudományi és tanárképzés irányába tolják el a jelentkezők arányát, ez sikeres is volt, mivel 2010-ben ezekre a szakokra a jelentkezések 28 százalékát adták be, idén pedig már 39 százalékát.
Mesterképzésre 21 911-en jelentkeztek, és 14 075 hallgatót vettek fel, a csökkenés minimális a tavalyihoz képest. Hozzátette: vannak képzési területek, ahol a mesterképzés elvégzésének nagyobb a hagyománya, és a piac is igényli ezt, mint például a bölcsészettudomány. A mesterképzésre bekerültek 18,9 százalékát bölcsészettudományi képzésre vették fel, 14,5 százalékát gazdaságtudományi képzésre, 14,9 százalékát pedagógusképzésre, ugyanakkor például az agrárképzésen 1,4 százalék, informatikán 3,8 százalék a felvettek aránya. Ezen változtatni akarnak, ösztönöznék a hallgatókat ezeken a szakokon is mesterképzésre.
Mesterképzésben a legtöbbet, 425-öt pszichológiára vettek fel.
A tanárképzésnél a jelentkezők száma folyamatosan emelkedik, a mester-tanárképzésre felvettek száma 5 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest (3286 hallgató), az osztatlan tanárképzésen pedig 19 százalékkal emelkedett a felvettek száma (1927).
Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási főosztályának vezetője elmondta: csütörtökön, a ponthatárok nyilvánosságra hozatalakor 228 ezren látogatták meg a www.felvi.hu oldalt (amelynek a felvételi eljárás kezdete óta addig csaknem 5 millió látogatója volt), és összesen 2,4 millió oldalletöltés történt. A felvételi eredményéről 99 ezer sms-t küldtek a hallgatóknak, az sms-ek 22 perc alatt mentek ki.
A hallgatók augusztus 5-éig kapják meg a hivatalos dokumentumot a www.felvi.hu oldalon át arról, hová vették fel őket, jogorvoslatok benyújtására pedig augusztus 19-éig van lehetőség.
A pótfelvételi eljárás jelentkezési határideje augusztus 10., a ponthatár-megállapítás augusztus 26-án lesz. Pótfelvételire csak e-felvételi útján van lehetőség jelentkezni, mindössze egy helyre és kizárólag önköltséges szakra.
Demográfiai oka van annak, hogy körülbelül 1500-zal kevesebb diákot tudtak idén felvenni, mint tavaly, csökkent ugyanis az érettségizők és felvételizők száma. Tavaly 72 ezren érettségiztek a felvételi előtt közvetlenül, az idén 89 ezren - közölte az államtitkár.
Palkovics László jelezte: a minimális ponthatár 280-ra emelése ahhoz vezetett, hogy a hallgatók komolyan vették a felkészülési időszakot, így a minimális ponthatár-növekedés nem okozott átrendeződést a szakok között.
Elmondta: képzési területek alapján az alapképzésre felvettek 17 százalékát műszaki, 16,3 százalékát gazdaságtudományi, 8,7 százalékát bölcsészettudományi, 8,6 százalékát informatikai, 5,6 százalékát jogi képzésre vették fel, pedagógusképzésre 11,3 százalékot, orvos- és egészségtudományra pedig 8,4 százalékot.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ismertette: tavaly az állami ösztöndíjjal támogatott nappali alap- és osztatlan képzésekre 32 ezren, idén a 72 ezer jelentkezőből 31 ezren kerültek be. A 105 ezer összes jelentkezőből 55 ezren jelöltek meg első helyen alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjjal támogatott képzést. Az összes jelentkezőt nézve az első helyen felvettek aránya 49 százalék, az alap- és osztatlan képzésben pedig 43 százalék.
Az alap- és osztatlan képzéseknél a legtöbb hallgatót a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vette fel (4590), ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, 3295), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE, 3160), a Debreceni Egyetem (DE, 3081) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE, 2099) követi. Tavaly is ez az öt egyetem vette fel a legtöbb hallgatót.
A helyettes államtitkár elmondta: nagy átrendeződés a legmagasabb pontszámú képzések között sem volt, továbbra is a hagyományos, klasszikusan népszerű szakokon a legmagasabb a ponthatár, a BME-n a mechatronikai mérnöki képzésen például 456 volt a ponthatár.
A legtöbb jelentkezőt továbbra is a gépészmérnöki szakra vették fel (1635), de ezernél több felvett hallgatója van a mérnökinfomatikus szaknak (1554), a villamosmérnökinek (1088), valamint az általános orvosinak (1056) is.
Hozzátette, 16 szakra előre meghatározták a minimumpontszámot, ezekre 10 756-an jelentkeztek első helyen, és összesen 12 443 hallgatót vettek fel (13,2 százalék). Volt 25 szak, amelynél a jelentkezők orientálása érdekében állapítottak meg ösztöndíjas minimális követelményt, ezekre a szakokra 12 402-en jelentkeztek első helyen, és végül 7180 hallgatót vettek fel (58 százalék). Két esetben csökkentették az előzetesen megállapított ösztöndíjas pontszámkövetelményt: a gyógyszerész szakon 15 ponttal, 385-re, a pénzügy-számvitel szakon 3 ponttal, 455-re.
Maruzsa Zoltán elmondta: kiemelt cél volt, hogy az informatikai, műszaki, természettudományi és tanárképzés irányába tolják el a jelentkezők arányát, ez sikeres is volt, mivel 2010-ben ezekre a szakokra a jelentkezések 28 százalékát adták be, idén pedig már 39 százalékát.
Mesterképzésre 21 911-en jelentkeztek, és 14 075 hallgatót vettek fel, a csökkenés minimális a tavalyihoz képest. Hozzátette: vannak képzési területek, ahol a mesterképzés elvégzésének nagyobb a hagyománya, és a piac is igényli ezt, mint például a bölcsészettudomány. A mesterképzésre bekerültek 18,9 százalékát bölcsészettudományi képzésre vették fel, 14,5 százalékát gazdaságtudományi képzésre, 14,9 százalékát pedagógusképzésre, ugyanakkor például az agrárképzésen 1,4 százalék, informatikán 3,8 százalék a felvettek aránya. Ezen változtatni akarnak, ösztönöznék a hallgatókat ezeken a szakokon is mesterképzésre.
Mesterképzésben a legtöbbet, 425-öt pszichológiára vettek fel.
A tanárképzésnél a jelentkezők száma folyamatosan emelkedik, a mester-tanárképzésre felvettek száma 5 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest (3286 hallgató), az osztatlan tanárképzésen pedig 19 százalékkal emelkedett a felvettek száma (1927).
Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási főosztályának vezetője elmondta: csütörtökön, a ponthatárok nyilvánosságra hozatalakor 228 ezren látogatták meg a www.felvi.hu oldalt (amelynek a felvételi eljárás kezdete óta addig csaknem 5 millió látogatója volt), és összesen 2,4 millió oldalletöltés történt. A felvételi eredményéről 99 ezer sms-t küldtek a hallgatóknak, az sms-ek 22 perc alatt mentek ki.
A hallgatók augusztus 5-éig kapják meg a hivatalos dokumentumot a www.felvi.hu oldalon át arról, hová vették fel őket, jogorvoslatok benyújtására pedig augusztus 19-éig van lehetőség.
A pótfelvételi eljárás jelentkezési határideje augusztus 10., a ponthatár-megállapítás augusztus 26-án lesz. Pótfelvételire csak e-felvételi útján van lehetőség jelentkezni, mindössze egy helyre és kizárólag önköltséges szakra.
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
