Az idén már három hőségriadót kellett kiállni, és fellélegzésre hosszabb távon sincs kilátás, sőt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által nemrég közzétett elemzés szerint a következő évtizedekben (2021 és 2050 között) az országban 2-9-cel nő a harmadfokú riasztású napok száma a 60-80-as évek átlagához képest. (Ezt akkor rendelik el, amikor a középhőmérséklet tartósan eléri a 27 fokot. Az idén eddig 13 ilyen nap volt.)

Magasabb hőmérséklet

Az okot az éghajlatváltozásban kell keresni. Legalábbis a zürichi műszaki egyetem kutatói - számítógépes modellek alapján - arra jutottak, hogy a hőhullámok 75 százalékáért felelős a klíma módosulása.

A folyamat idehaza szintén teljesen egyértelmű, még akkor is, ha az utóbbi pár esztendőt figyelmen kívül hagyjuk. Az OMSZ egy pár hónappal ezelőtti tanulmányából például az derül ki, hogy Magyarországon 0,32 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ha az 1971 és 2000, illetve 1981 és 2010 közötti időszakot hasonlítjuk össze. Hónapokra lebontva a különbség júliusban a legnagyobb: 0,73 fok.

Még több lesz

Időjárás-érzékeny utódaink számára rossz hír, hogy az OMSZ már idézett tanulmányában azzal számol: az évszázad utolsó három évtizedében 12-26-tal nő a harmadfokú hőségriadós napok száma. Nem ígérnek szebb jövőt a fentebb említett zürichi kutatók sem: ők arra jutottak, hogy már 2 fokos felmelegedésnél is ötszörösére nő a hőhullámok valószínűsége.

Kapcsolódó cikkek