„A keresztény panteizmus, valamint a kínai szemléletben a világot leíró Tian xia fogalma nagyon közel állnak egymáshoz, ha az erényes emberi cselekvésre vonatkozó előírásokat figyeljük. Már az első európai misszionáriusok is arra hívták föl a figyelmet, hogy Jézus és Konfuciusz hatása, tanítása és személye inkább összekötik, mint elválasztják egymástól a két kultúrát" - értékeli a két hagyomány viszonyát Sárvári Balázs, az MTA kutatója, a Corvinus Egyetem Kína-szakértője. „Egyfelől ez a kulturális alapja a Kína-EU kapcsolatok fejlődésének, másfelől viszont a kereszténység „fenyegetést" is jelent a kínai stabilitás szempontjából. A kínai hagyományban ugyanis nincs teremtő Isten, sem mennyország, így a kereszténység terjedésével az üdvözülés-motívuma is jobban áthatja majd a kínai társadalmat, ami viszont már elsősorban a társadalmi mobilitás üzenetét hordozza a stabilitással szemben."

A Pew Kutatási Központ által kiadott tanulmány szerint Kína jövőbeli vallástérképe egyelőre az adatkorlátozások miatt nem meghatározható, de ezzel kapcsolatban a Pew tanulmány három „érzékenységi" felmérést végzett a keresztény hitre váltás jövőbeli populációs hatásaira fókuszálva:

2010-ben Kína keresztény lakosságát 68 millió, vallás nélküli lakosait pedig 701 millió főre becsülték. Ezeknek a csoportoknak elsősorban a kor és nem szerinti összetételükből következtetve Kína keresztény lakossága várhatóan 2050-re 71 millióra nőhet, míg a vallásmentes populációja 663 millió főre csökkenhet.


Ilyen tendenciák mellett a kínaiak 5,4 százaléka, a Föld lakosainak pedig 31,4 százaléka lesz 2050-re keresztény. Ha Kína keresztény lakosságának aránya 2050-ig a japán szinthez közelire süllyedne (2,4 százalék), akkor ez a globális keresztény arányt 30,9 százalékra vetné vissza. Másrészről, ha a kínai keresztények a dél-koreai arányt (33,3 százalék) érnék el, akkor 437 millió kínai keresztény lenne és a világ lakosságának pedig 35,3 százaléka lenne Jézus követője.

„Bár kevés a valószínűsége, de ha az összes mostani, vallásilag bizonytalan személy megkeresztelkedne 2050-ig, akkor Kína 56,2 százaléka (734 millió fő) lehetne keresztény, a globális arányt 38,5 százalékra növelve, és a vallástalanokét 6,1 százalékra csökkentve. Az ehhez hasonló mértékű áttérések növelhetnék a kereszténység számos előnyeit a világ legnagyobb vallásaként."


Kína vallási jövőjének meghatározása felettébb bonyolult feladat, kezdve az egyének vallási hovatartozásának felfedésével kapcsolatos vonakodástól, egészen az ország belső migrációs folyamatáig; 1980 óta több mint 100 millió ember költözött be vidékről nagyvárosokba, így emiatt nehéz irányt mutatni és számolni, hogy a városiasodott keresztények elvesztették-e gyökereiket, vagy növelték a metropoliszok keresztény hányadát. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy Kína nem rendelkezik megbízható forrásokkal, hogy meghatározhassa vallási átalakulási folyamatát, de az biztos, hogy a kínai kereszténységnek mérhető nyoma lesz a világ keresztényei között.

Kapcsolódó cikkek