A szerkezetátalakítás versenyképesebbé teszi a felsőoktatást, ugyanakkor az egyetemről szemlélve lehetne kicsit lassabb ütemezéssel végezni, hogy kiderüljön az előző változtatás meghozta-e a várt eredményeket - fogalmazott a Figyelő Online-nak Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, akit a felvételi ponthatárok után kérdeztünk arról, mennyire versenyképes a BME-n szerzett tudás a nemzetközi piacon, s mit vár a felsőoktatás átalakításától.

Józsa János fontosnak nevezte a kiszámíthatóságot és a türelmet, mint mondta, „egy nagy, csillapított rendszerről van szó, a jövő értelmiségének képzését nem szerencsés napi csatározások és érdekek mentén végezni." A jelenlegi felsőoktatási kormányzat által készített Fokozatváltás anyag szerinte sok kiváló elemet tartalmaz, amelyek megvalósulása hozzájárul a felsőoktatás versenyképesebbé tételéhez. A rektor a felvételi ponthatárok nyilvánosságra kerülését követően értékelte az egyetem helyét, szerepét a felsőoktatási rendszerben. „A BME szakjai nagy létszámúak, az ipar és gazdaság számára fontos szakembereket képzünk, így azok felülvizsgálata folyamatos egyetemünkön" - hangsúlyozta. Az intézmény számára kiemelkedően fontos a végzett hallgatóikat foglalkoztató munkaadók véleménye, ez segíti őket abban, hogy képzésükön, ha szükséges, finomítsanak, javítsanak, illetve a bevált módszereket, értékeket tovább erősítsék.

SOK JELENTEZŐ, MAGAS PONTSZÁM

Az oktatók minősítése, mint fogalmazott, a BME-n nem újdonság, kétévente elvégezik. A hallgatói kompetenciaméréssel kapcsolatban azonban az egyetem vezetésének nincs információja, várja a fenntartó javaslatát. Örvendetesnek nevezte, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a 2015 szeptemberében induló képzésekre a BME-re a 11 345-en jelentkező közül 5247 fiatalt vettek fel. (Az összes jelentkező 10,7 százaléka a BME-re nyújtotta be felvételi kérelmét.) A felvettek eredménye alapján is őrzi vezető pozícióját az egyetem. Az alapképzésekre állami ösztöndíjasként felvettek átlagpontszáma 416 idén, egy éve 415 volt, s mérnökkaraik képzései is vezetik az országos listákat. Nem mellékes, hogy jó helyen jegyzik a nemzetközi mezőnyben is. A diplomás pályakövetési rendszer adatainak tanúsága szerint a BME szakjain szerzett diploma gyors és biztos elhelyezkedést garantál a munkaerőpiacon. Végzettjeik több, mint 90 százaléka végzettségének és képzettségének megfelelő munkakörben, az adott területre jellemző átlagos bérszintet jóval meghaladó javadalmazással dolgozik. „Felvett hallgatóinknak a legtöbb szakon 90 százalék körüli arányban már van nyelvvizsgája" - emelte ki a rektor. Ennek egyrészt jótékony hatása van a tanulmányaikra is, lehetővé teszi az idegen nyelvű tantárgyak felvételét, külföldön rész tanulmányok folytatását, valamint idegen nyelvű szakirodalom és oktatási anyagok használatát. A BME-n a nyelvvizsga hiány miatt visszatartott diplomák aránya ebben az évben várhatóan néhány százalék körülire csökken. Éppen a biztos nyelvtudásnak köszönhetően „sima ügy" a BME-n végzettek számára az elhelyezkedés külföldön, mérnökeik kifejezetten keresettek. Kiváló példa erre a 29 éves Kling Sándor, aki a Red Bull F1 csapatánál fejlesztőmérnökként dolgozik.

ELIT SZAK

A mechatronikai mérnöki képzés szintetizálja a gépész, a villamos és informatikai ismereteket, ami ugyancsak megkönnyíti az elhelyezkedést. Az ezen a területen kibontakozó technológiai forradalom perspektivikus képet fest a szak elé. A nagyfokú érdeklődés megmutatkozik a felvételi eredményekben: országosan is kiemelkedően magas, 456 pontos a bejutási ponthatár, ahova idén 128 főt vettek fel átlagosan 472 ponttal. Ez azt jelenti, hogy csak jeles eredményű emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával és középiskolai tanulmányi versenyhelyezéssel lehetett erre az elit szakra bejutni. Ugyanígy az energetikai és a gépészmérnöki szakra is csak magas pontszámmal lehetett bejutni. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szakjain a felvételhez szükséges minimális pontszámok szintén jelentősen meghaladják a más hazai képzőhelyekre való bejutáshoz szükséges ponthatárt, nem csoda, hogy az itt végző hallgatók tudását a munkaerőpiac a legmagasabb kezdő fizetéssel honorálja.

KETTŐS DIPLOMA

A BME-nek több külföldi elit egyetemmel van közös oktatási programja, kettős diplomát vagy akár kettős doktori fokozatot is szerezhetnek a hallgatók. Az intézmény az előző uniós költségvetési időszakban Magyarországra érkezett kutatási célú források jelentős részét szerezte meg. „Ezért is szolgál nagy örömünkre a Kormány kiválóság központú oktatás és kutatás-fejlesztés iránti elkötelezettsége, bár el kell mondani, hogy ez még a 2015 évi finanszírozásunkban még nem tudta éreztetni a hatását" - fogalmazott a rektor. Az Oláh Györgyről elnevezett doktori iskola egyike az ország leghatékonyabban működő PhD képző helyeinek. Nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően az itt fokozatot szerzett hallgatók naprakész, korszerű tudással rendelkeznek, ezért nyitott kapuk fogadják a végzetteket a világ bármely kutatóintézetében és cégénél. Az Építészmérnöki Kar fennállása óta meghatározó szerepet tölt be a hazai építészképzésben. Idén az építészmérnök osztatlan képzésre a felvételi ponthatár 375, a BME felvett hallgatók átlagpontja ezt is messze meghaladja: 421. Nem véletlen, hogy az egyetem építészmérnöki diplomáját ismerték el korlátozás nélkül az Európai Unióban a magyar diplomák közül az elsők között.